Az elmúlt években a magyar vállalkozások több forrásból is kaptak támogatást fejlesztésre, innovációra és foglalkoztatásra. Megnéztük, hogyan folytatódik a kormány vállalkozásélénkítő politikája.
Az idei kiemelt évnek számít a hazai vállalkozások szempontjából, hiszen az esztendő egy több mint 1400 milliárd forintos fejlesztési csomaggal indult – mondta a Világgazdaságnak Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója. Ennek legfontosabb eleme a Demján Sándor Program, amelynek forrásai a vállalkozások fejlesztését, működésük erősítését és piaci terjeszkedését támogatják.
A szakértő kiemelte, hogy a kormány a pénzügyi ösztönzők mellett az adóterhek csökkentésével is igyekszik könnyíteni a cégek működését. „Az áfa alanyi adómentesség értékhatárának 12 millióról 18 millió forintra emelése komoly segítséget jelenthet a mikrovállalkozásoknak, hiszen jelentősen javítja a likviditásukat, miközben csökkenti az adminisztrációs terheket” – fogalmazott.
Ginop Plusz: a fejlesztések motorja
A 2025-ös év egyik legfontosabb eszköze a Ginop Plusz program, amelyen belül mintegy 450 milliárd forint áll rendelkezésre a vállalkozások fejlesztésére. A program fókusza az innováció és a versenyképesség növelése, de a célkitűzések között szerepel a mikro- és kisvállalkozások helyi gazdasági beágyazottságának erősítése és a munkahelyek megtartása is.
Pásztor Szabolcs elmondta, hogy a program több, különböző méretű és profilú vállalkozást érintő pályázati formát tartalmaz, amelyek célzottan segítik a termelésfejlesztést, a technológiai megújulást és a digitalizációt. „Ezek a források nemcsak közvetlen beruházásokat támogatnak, hanem közvetve a foglalkoztatottságot és a regionális gazdasági egyensúlyt is erősítik” – tette hozzá.
Munkahelyvédelem: a „Munkából munkába” program
A kormány a 2025-ös évben egy új, 1,5 milliárd forintos támogatási konstrukciót is elindított, kifejezetten a foglalkoztatás folyamatosságának megőrzésére. A „Munkából munkába” program célja, hogy az elbocsátott dolgozók egyetlen napot se töltsenek munka nélkül. A támogatás azon mikro-, kis- és középvállalkozásokat segíti, amelyek
- legalább öt,
- legfeljebb húsz,
korábban leépített munkavállalót vesznek át, és legalább nyolc hónapig továbbfoglalkoztatják őket.
„A konstrukció kettős célt szolgál: egyrészt a családok védelmét, másrészt a kkv-szektor munkaerő-megtartó képességének javítását. A program a hazai foglalkoztatás stabilitását erősíti egy olyan időszakban, amikor a munkaerőhiány és a fluktuáció egyszerre jelent kihívást” – mondta az igazgató. A pályázatra július 31-ig lehetett jelentkezni, és az előzetes adatok szerint a keretösszeg iránt élénk volt az érdeklődés.
Export és külpiacok: új lendület a vállalkozásoknak
Pásztor Szabolcs rámutatott, hogy a kormányzati programok egyik fontos iránya továbbra is az exportösztönzés. A kedvezményes hitelprogramok és biztosítási konstrukciók révén a magyar vállalkozások kedvező feltételek mellett léphetnek külföldi piacokra, illetve finanszírozhatják beruházásaikat.
„A nemzetközi terjeszkedésben kulcsszerepet játszanak az Eximbank és a HIPA konstrukciói, amelyek a külpiaci kockázatok mérséklésével ösztönzik az exportot” – mondta. A szakértő szerint a kormány célja, hogy a kkv-k a következő években nagyobb arányban vegyenek részt a külkereskedelemben, ami a gazdasági növekedés egyik új forrása lehet.
Összességében – fogalmazott az Oeconomus elemzője – a 2025-ös év kormányzati intézkedései komplex eszközrendszert alkotnak:
egyszerre ösztönzik a beruházásokat, csökkentik az adóterheket, javítják a munkaerőpiaci stabilitást és támogatják a külpiaci nyitást.
„A cél a hazai vállalkozások hosszú távú versenyképességének megerősítése – nemcsak a 3 százalékos hitel, hanem a teljes fejlesztéspolitikai csomag révén.”
