Az Európai Bizottság előzetesen arra a következtetésre jutott, hogy az Ukrajnán át érkező Lukoil-szállítások ügyében nem tűnik indokoltnak a sürgős konzultáció, mivel jelenleg nincs jele az ellátás biztonságát érintő közvetlen kockázatoknak – jelentette ki az uniós bizottság illetékes szóvivője a testület szokásos napi brüsszeli sajtótótájékoztatóján csütörtökön – írja az mfor.hu
Újvári Balázs újságírói kérdésre válaszolva közölte, az uniós végrehajtó testület előzetes helyzetértékelése azt sugallja, hogy a két érintett országban nincs jele annak, hogy közvetlen kockázat fenyegetné az ellátás biztonságát.
„Jelenlegi ismereteink szerint, a rendelkezésünkre álló információk alapján és a belső biztonságot érintő elemzéssel összhangban úgy tűnik, hogy az Ukrajna által a Lukoil ellen bevezetett szankciók mindaddig nem érintik a kereskedelmi társaságoknak a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkező olajtranzit-műveleteit, amíg a Lukoil nem az olaj formális tulajdonosa” – fogalmazott.
A szóvivő arról tájékoztatott, hogy Valdis Dombrovskis kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos a Lukoil-szállítás témáját részletesen megvitatta Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel. A megbeszélés után pedig az Európai Bizottság egy második levelet is küldött Magyarország és Szlovákia illetékes miniszterei részére, hogy közölje a brüsszeli testület előzetes elemzését, és bátorítsa a két tagállamot, hogy osszanak meg minden további és részletes vonatkozó információt – mondta az MTI szerint.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Ebben a szakaszban a tények ellenőrzése és a helyzet közös megértése elengedhetetlen – húzta alá Újvári Balázs, majd hozzátette: „most több eszmecsere, több elemzés, több munka fog történni annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben tisztázzuk a helyzetet”.
Továbbá emlékeztetett arra, hogy az EU olyan szabályozási keretet vezetett be, amely arra ösztönzi tagállamainkat, hogy leváljanak az orosz fosszilis tüzelőanyagokról. Ez az összes uniós tagállamra vonatkozik – hívta fel a figyelmet.
A Lukoil-szállításokat érintő végső bizottsági döntés a Magyarország és Szlovákia által adott válaszok tükrében születik meg – tette hozzá.
Adalbert Jahnz uniós bizottsági szóvivő közölte, az Európai Bizottság nem a hosszú távú, hanem csak az azonnali ellátásbiztonsági aggályokat vizsgálja, jelen esetben az alapján, amit a két ország kifejezetten felvetett. „Előzetes elemzésünk ugyanakkor nem utal közvetlen kockázatokra” – fogalmazott.
Az uniós végrehajtó testület előzetes elemzése továbbá azt tárta fel, hogy júliusban a Lukoiltól származó hiányzó olaj mennyiségét különböző más beszállítók pótolták ugyanazon Bartáság kőolajvezetéken keresztül – mondta.
Van továbbá más alternatíva is Magyarország és Szlovákia számára, amely közé tartozik például az Adria kőolajvezeték horvátországi szakaszát üzemeltető Janaf vállalat importjának növelése. A Janaf mindkét ország számára megfelelő mennyiségű kapacitással rendelkezik – emelte ki.
„Továbbra is tárgyalunk a két országgal, de meg kell jegyezni azt is, hogy óriási lépéseket tettünk olajkészleteink diverzifikálása terén” – fogalmazott.
Összességében az orosz nyersolaj jelenleg az EU teljes kőolajimportjának körülbelül 3 százalékát teszi ki. Ezt is szem előtt kell tartani, mint a kontextus fontos elemét, amikor az ellátás biztonságáról van szó” – tette hozzá a szóvivő.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Facebook-bejegyzésében azt írta: Magyarország már több mint egy hete Szlovákiával közösen kezdeményezte az Európai Bizottság fellépését az ügyben. Hiába azonban a két uniós tagország energiabiztonságának veszélyeztetése, hiába az EU-Ukrajna társulási megállapodás kristálytiszta megsértése, Brüsszel hallgat.
Véleménye szerint ennek két oka lehet: az Európai Bizottság annyira gyenge, hogy képtelen érvényt szerezni két tagállam alapvető érdekének egy tagjelölttel szemben, vagy nem is Kijevben, hanem Brüsszelben találták ki az egészet, nem is az ukrán kormány, hanem az Európai Bizottság akarta, hogy zsarolják meg a két békepárti, fegyverszállításokat elutasító országot.
„Az Európai Bizottságnak és személyesen Ursula von der Leyen elnöknek azonnal színt kell vallania: Brüsszelből kérték-e az olajszállítás tiltását Kijevtől? S ha nem, akkor miért nem lépett semmit több mint egy hét alatt az Európai Bizottság?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter.
