Valamiért a magyar nyilvánosságban az terjedt el, hogy Magyarországra nem érkeznek az uniós források, csakhogy ez a számok alapján biztosan nem igaz, amit az Európai Bizottság adatsora is megerősít – írja a Világgazdaság.hu.
A 2021–2027-es programozási ciklusban eddig közel 4 ezer milliárd forint sorsáról döntött a kormány, miközben 2 ezer milliárd forintot már ki is fizetett a projektgazdáknak. Bár nagyon messze a ciklus vége, jelenleg hazánk 11. helyen áll forráslehívás terén a tagállamok között, és olyan országokat is megelőz, mint Lengyelország Szlovákia, vagy Románia.
Minden ellenkező híresztelés dacára, nincs elzárva az uniós pénzcsapoktól Magyarország: az Európai Bizottság hivatalos adatsora és a 2024. december 23-i állapot szerint a 2021–2027-es programozási időszakban elérhető 21,7 milliárd euróból 1,8 milliárd eurót lehívott, ezzel 11. helyen áll tagállami összevetésben. Habár az elmúlt évekhez képest némileg gyengébb ez a mutató, még nagyon messze a ciklus vége, azaz bőven van ideje a kormánynak az uniós források felpörgetésére. Egyébként meglepő módon a régiós országok egyáltalán nem állnak jól: Magyarország mögött van a rangsorban Lengyelország, Románia, Szlovákia és Horvátország is.
Ennyi uniós forrás áll hazánk rendelkezésére
Magyarország a 2021–2027-es uniós költségvetésből összesen 21,8 milliárd euró kohéziós támogatásra jogosult, ez 394,9 forintos tervezési árfolyamon 8609 milliárdnak felel meg. Azonban a végösszeg 10 ezer milliárd fölé kúszhat, egyrészt ebben az összegben nincs benn a hazai társfinanszírozás, illetve vidékfejlesztési program forrásai, másrészt a forint gyengülése is „besegíthet”.
Az EU évek óta csuklóztatja Magyarországot, noha számtalan feltételt teljesített a magyar kormány, újabbnál újabb eljárásokat indított vele szemben. Ennek ellenére sikerült 2023 decemberében 12 milliárd eurót, a kohéziós források 55 százalékét felszabadítani. Erre az összegre mondta azt Orbán Viktor miniszterelnök, hogy elegendő két évre.
Ebben a pillanatban nekünk ott van 12 milliárd euró a számlánkon, ami arra vár, hogy bevonjuk a magyar gazdaságba. Én meg arra várok, hogy a kiírt pályázatokat a magyar vállalkozók megvalósítsák, a költségvetés kifizesse és mi azt utófinanszírozásban megkapjuk
– tette világossá a kormányfő a tavaly szeptemberi kötcsei pikniken, hozzátéve, hogy ma nem az a helyzet, hogy nincsen pénz, pénz szerinte ott van, csak nem tudjuk elég gyorsan bevonni. Azóta egyébként a kormány döntött a gyorsításról, a 21 pontos új gazdaságpolitikai akcióterv egyik pontja éppen erre irányul.
European Structural and Investment Funds: Cohesion Policy Funds EU Payments
Így állunk most 2025 elején
Uniós huzavona ide vagy oda, a magyar fejlesztési intézményrendszer, halad a maga tempójában. Az EU-s pályázati oldal, a palyazat.gov adatai szerint eddig már 4125,8 milliárd forint sorsáról döntött a kormány, ebből 3931,5 milliárd forint hatályos szerződéssel rendelkezik.
Előlegként pedig 1895,8 milliárd forintot ki is fizetett, tehát ez a pénz már bekerült a magyar gazdaságba.
Az operatív programok közül a legjobban a TOP Plusz áll, itt már 816 milliárd forintot kifizettek a nyerteseknek, ami azt jelenti, a teljes keret közel felét már kiutalta az állam. Utána következik a sorban a GINOP Plusz, ahol a számláló 490 milliárd forintnál jár, ez azonban mintegy negyede a rendelkezésre álló forrásmennyiségnek.
Ettől függetlenül tény, hogy van hova bőven felpörgetni az EU-s projekteket. A költségvetés adatsorai is azt mutatják, hogy a kormány eredeti terveihez képest alig pörögnek az uniós beruházások. Hiába terveztek be a 2024-es költségvetésbe 3605,8 milliárd forintot, ehelyett 2024 november végéig mindössze 1445,6 milliárd fordítottak ténylegesen uniós programok kiadásaira, tehát mint 2 ezer milliárddal kevesebbet költöttek, amivel az éves előirányzat 40 százaléka teljesült.
Mindez összefüggésben lehet azzal, hogy az uniós bevételeknél sem látni nagy felfutást, 11 hónap alatt 1037,4 milliárd uniós befizetés érkezett az államkasszába. Ez az szám nagyságrendileg megegyezik azzal az összeggel, ami az Európai Bizottság adataiból is kiolvasható. Ugyanakkor fontos tudni, hogy Brüsszel csak számlák birtokában utal, ehhez azonban valós teljesítésre is szükség van a projektgazdák részéről. Ha az állam tehát nem pörgeti fel a beruházásokat és az előlegfizetést, addig csak csordogálni fognak a források.
Négyszázmilliárdot bukott Magyarország?
Tavaly az év utolsó napján röppent fel a hír, hogy Magyarország elvesztett 1 milliárd eurót. Az Európai Bizottság szóvivője, Anna-Kaisa Itkonen azt mondta, hogy „ezek a pénzeszközök a magyar kormány tétlensége miatt vesznek el visszavonhatatlanul”. Még aznap reagált a nyilatkozatra Bóka János európai ügyekért felelős miniszter, aki határozottan állította, hogy a magyar kormány az uniós forrásokhoz való hozzáférés minden feltételét teljesítette. Egyúttal vissza is lőtt, szerinte a Magyarországnak és a magyar embereknek járó forrásokat Brüsszel politikai okokból akarja elvenni tőlünk. De mindaddig, amíg Magyarországnak nemzeti és szuverén kormánya van,
nem veszít egy eurócentet sem.
Bóka János arra is emlékeztetett, hogy a magyar kormány „kemény küzdelemben” már több mint 12 milliárd euró uniós forrást szerzett meg. Ennek felhasználásában Magyarország a tagállamok élmezőnyében van. Végezetül jelezte, hogy a fennmaradó források megszerzése érdekében Magyarország minden jogi és politikai eszközt igénybe vesz.
Még mindig visszatart az EU 20 milliárd eurót
Az elmúlt években gyakorlatilag megszámlálhatatlan eljárást kapott a nyakába Magyarország az Európai Bizottságtól, a jogállamisági eljárás, vagy szupermérföldkövek mellett horizontális és vertikális feltételeknek is meg kell felelni ahhoz, hogy az összes még még blokkolt forráshoz is hozzájussunk, ez még mindig 20 milliárd eurót takar. Jelenleg zárolás alatt van:
- a jogállamiság eljárás miatt 6,3 milliárd euró,
- a gyermekvédelmi törvény és a menekültügyi szabályozás következtében 2,6 milliárd euró,
- emellett ott van még a RepowerEU 4,6 milliárd eurója és az RRF-ből 5,9 milliárd euró, aminek a sorsa bizonytalan. Itt ráadásul közeleg a projektek befejezési határideje, 2026 augusztusa.
A magyar kormány és Brüsszel között zajló jogi huzavonát ugyanakkor érdemes összevetni a lengyelországi eseményekkel. A Magyarországhoz hasonlóan szintén fekete bárányként tekintett Lengyelországban a Jog és Igazságosság bukása és Donald Tusk kormányfő megválasztása után pár hónappal a bizottság megszüntette a jogállamisági eljárást, ami 2017 óta, tehát 7 éve volt érvényben. A Brüsszelt ugyanis elég volt meggyőzni egy akciótervvel, ami kilátásba helyezte a jogállamiság helyreállításának lépéseit.
