forrás: M1 kosár
Kert, közösség, egészség: ezzel a három szóval lehetne legjobban jellemezni azt a fiatal mozgalmat, mely most bontogatja szárnyait Magyarországon.
„Paradicsomot ültettünk ide, a két oldalán borsó van, most már virágzik. Kettő paprikapalántánk van, kevés gyöngyhagymánk is, és vetettünk kaprot és sárgarépát. Már kezd érni az eper, egy kilót már leszedtünk” – mutatta az M1 Kosár című műsorában Szilas Mónika, aki családjával konyhakertet tart fenn egy közösségi kertben Budapesten, a panelházak tövében.
Magyarországon ötödik éve fut a közösségi kert program.
Ezalatt hét kertet vehettek birtokba a lakosok Szentendrén és Budapesten.
2500 forint egy évre
Mindenkinek ugyanakkora parcella jut, noha nem teljesen ugyanolyan.
Összesen huszonhat ágyás található az első kertben Kispesten: vannak magas és alacsony ágyások is.
Előbbieket úgy tervezték, hogy az időseknek ne kelljen lehajolni, és könnyebben hozzáférjenek – magyarázta Elekné Ilovai Gabriella Magyarország első közösségi kertjében.
Gabriella szintén a környéken lakik, és a gyerekeivel jár le gondozni növényeit.
Itt senki sem profi, inkább lelkes amatőr.
A terület korábban kutyafuttatóként működött, aztán a helyiek az önkormányzattal karöltve gondoltak egyet, és felparcellázták a területet. Ennek már öt esztendeje, azóta nagyon sok minden megtermett itt.
A kert roppant népszerű a helyiek körében, ráadásul az éves tagdíj mindössze 2500 forint vízzel együtt.
Az ágyásában ki-ki a neki kedves zöldségeit, virágait nevelgetheti.
A kert megannyi közös témát ad, és itt éppen ez a lényeg.
Közösségi élet
„Hét keret sikerült alapítanunk, négyet Kispesten” – mondta el Rosta Gábor, a Városi Kertek Egyesületének elnöke.
A közösségi kert mozgalom egyik elindítója azt mondja, hogy a legfontosabb szempont a harmonikusan együtt élő közösségek létrehozása. Ők ehhez teremtik meg a feltételeket.
Ezek a közösségek nagyon aktívak, főleg azért, mert a kert megkövetel valamilyen együttműködést: öntözni, gyomlálni kell, nagyon sok az interakció.
Egy ilyen kertben a munka 10 %-a kertészkedés, és 90%-a közösségi élet – mondta Rosta Gábor.
A közösségi kertekben ki-ki maga neveli ágyásaiban zöldségit, gyümölcseit.
Frissen elültetett facsemetét locsolnak a főváros egyik közösségi kertjében (MTI/Mohai Balázs)
Jó az egészségnek
A dietetikus szerint ez jelentős lépés az egészséges táplálkozás felé.
„Az itt lakó embereknek ez nagyon nagy lehetőség, hiszen mindig arról beszélünk, hogy változtassunk életmódot, étrenddel, mozgással. Maguk ápolják a kertjüket, maguk termesztik a növényeiket és ez mind vegyszermentesen történik” – fogalmazott Ilovai Józsefné dietetikus, biotechnológus.
A szakértő azt mondja, hogy ráfér a magyar lakosságra egy kis étkezési reform. Általában szénhidrátokat fogyasztanak az emberek, miközben naponta három alkalommal kellene zöldséget fogyasztani – hangsúlyozta.
A közösségi kertekben kizárólag bio módszerekkel termelnek. A termés kapós, kerítéssel kell megvédeni.
Az elmúlt időszakban nemcsak a közösségi kertek fejlődtek, de fejlődött maga a koncepció is.
Az óbudai a hetedik
„Ez az első olyan kertünk, ahol egy parkban hoztuk létre a kertet, ahol több féle funkció fog találkozni” – mondta Rosta Gábor.
Az óbudai kertben ugyanis készült árnyékos játszótér a gyerekeknek, szabadtéri fitneszsarok és egy hatalmas napozó vagy rohangáló.
Eredetileg a terület egy 1000 négyzetméteres betonpálya volt, de hamar megszüntették. Ez most a hetedik és legújabb kert, még hátravannak az utolsó simítások. Itt is 26 ágyás van, az elsőben már sarjadnak a növények.
A kertekben egyébként szigorú szabályok érvényesülnek, nem lehet mérgező vagy kábító hatású növényt ültetni.
A kertben tilos továbbá dohányozni és alkoholt inni.
A kertek annyira népszerűek, hogy Óbudán például negyven fős várólista van, így biztos, hogy nem marad ágyás üresen.
A kispesti kert pedig az iskolások kedvence: rendszerint biológia órát tartanak a közösségi kertben. A kerületben található összes iskola, óvoda ellátogathat ide, a gyerekek pedig megszagolhatják, megfoghatják a növényeket.
(MTI/Mohai Balázs)
Másra is gondolnak
Itt a privát kis telkek mellett van egy közös földdarab is, ahol együtt gondozzák a növényeket.
„25-en vagyunk és minden egyes közös területen termett növény 25 felé megy. Ha megtermett egy bab, akkor nem az egészet szeded le, hanem gondolsz arra, hogy másnak is jusson belőle” – mesélte Nagy Mária, az egyik közösségi kert-használó.
A zsúfolt nagyvárosok problémája, hogy nehezen tudnak valódi közösségek kialakulni.
A hozzáértők több év tapasztalattal a hátuk mögött vallják, hogy az ilyen kertek valódi, összetartó közösségeket hoznak létre, környezettudatosságra nevelik a gyerekeket, és még egészséges biozöldséggel is ellátják a család uzsonnaasztalát.
