Erre figyeljen gyesen, ha nem a munkáltatójánál dolgozna!
Gyesen levő anyuka, aki egy munkáltatónál passzív állományban van, tehát onnan ment el szülni, vállalhat-e más munkáltatónál munkát a gyes ideje alatt?
Ez esetben van-e bármilyen kötelezettsége az anyukának a régi munkáltatója felé? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
A munka törvénykönyve (Mt.) alapján nincs kizáró oka annak, hogy az anyuka a fizetés nélküli szabadsága tartam alatt másik munkáltatónál létesítsen munkaviszonyt. Azonban még ezt megelőzően javaslom megnézni a hatályos munkaszerződést, az ugyanis tartalmazhat tiltást vagy korlátozást (előzetes engedély, fennálló versenytilalmi megállapodás hatálya) – hívta fel a figyelmet dr. Hajdu-Dudás Mária.
Ha a munkaszerződés alapján is létesíthető munkaviszony, a munkavállalónak egyetlen kötelezettsége van: a jóhiszeműség, a tisztesség, az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség alapelveire figyelemmel köteles bejelenteni munkáltatója felé ezen tényt.
Bár ezen kötelezettséget az Mt. kifejezetten nem írja elő, de szakértőnk álláspontja szerint az alábbi rendelkezésekből levezethető. Az Mt. 6. § (2) bekezdése szerint a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti. A (4) bekezdés értelmében a törvény hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az a törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
Szakértőnk utalt arra, hogy az Mt. a munkáltató jogos gazdasági érdekének védelmével összefüggésben szabályozza a munkavállaló munkahelyen kívüli magatartására vonatkozó alapvető szabályokat, mely összefüggésbe hozható a munkavállaló által létesíteni kívánt további jogviszony tartalmával is. A munkaidőn kívüli magatartás pedig csak abban az esetben korlátozható, ha az közvetlenül és ténylegesen alkalmas a munkáltató jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére. Ebből következően a további jogviszony létesítése kizárólag ezen feltételek egyikének (bármelyikének) teljesülése esetén tiltható meg.
TB-kisokos – PDF: Babafalva-TB-kisokos-2014-01-28
Ingatlant ad ki, ingatlant bérel? Így csökkentheti az adóját!
A tanévkezdés előtt az albérleti díjak ára az égig emelkedik. Sokan ekkorra halasztják a befektetési céllal év közben vásárolt ingatlanuk kiadását. Sok esetben a szülők finanszírozzák gyermekük albérleti költségeit. Ha a diáknak vagy a szüleinek más településen van ingatlanjuk, amit bérbe adnak, akkor egyáltalán nem mindegy, ki szerződik a bérbeadóval.
A személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvény 17. paragrafusának (5) bekezdése szerint lakás bérbeadása esetén a bérbeadó magánszemély a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a más településen általa bérbe vett lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett bérleti díját, feltéve, hogy
– a bérbeadás, illetve a bérbevétel időtartama a 90 napot meghaladja, és
– a bérbevett lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységéből származó bevételével szemben költséget nem számol el, vagy
– az igazoltan megfizetett bérleti díjat számára még részben sem térítették meg.
Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha a például a szülő nevén van egy bérbe adott ingatlan Tatán, és a gyermekének Budapesten bérelnek lakást, akkor a szülőnek érdemes a bérbeadóval szerződést kötnie és nem a gyermeknek, mivel ilyen esetben a szülő a bérbeadásból származó bevételéből levonhatja a gyermeke albérleti díját. A bevétel nulláig csökkenthető. Ha az említett tatai lakás bérbeadásából származó bevétel például havi 50 ezer forint, Budapesten pedig az albérlet havi díja 80 ezer forint, akkor 50 ezer forint vonható le, azaz a Tatán kiadott lakás bérleti díja után nem kell adóznia a szülőnek.
Kérdésként vetődik fel, hogy e bekezdésben szereplő „település” alatt kizárólag magyarországi helység értendő-e, vagy ha valaki más állam területén bérel ingatlant, akkor is alkalmazható-e az említett szabály?
PDF: 10._Ingatlanok_berbeadasanak__egyeb_hasznositasanak_alapvet__szabalyai_20170116
A diákok foglalkoztatásának adózási szabályairól tájékoztat a NAV..
Információs füzetben foglalta össze a diákok foglalkoztatásának legfontosabb adózási és járulékszabályait a NAV.
A NAV ismertetője kitér a diákmunka feltételeire és az adóhatóságnál intézendő munkavállalással kapcsolatos teendőkre.
A tájékoztató (72. számú információs füzet) tartalmazza az iskolaszövetkezetben, munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel) vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében, háztartási alkalmazottként (például babysitter) foglalkoztatással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
PDF: 72._sz_fuzet_A_diakok_foglalkoztatasanak_alapvet__adozasi_szabalyai
Forrás: HIRMAGAZIN.EU, adozona.hu
Képek: nydailynews.com, Szülők lapja, adozona.hu, dr. Molnár Anikó Ügyvédi Iroda, NAV, idealisingatlan.hu, edu.wmzdz.pl
