forrás: Kossuth Rádió/Napközben, Illusztráció – oltás. (Fotó: AFP)

Hazánkban is egyre több szülő utasítja el a védőoltásokat, nem csupán a választható, hanem sok esetben már a kötelező oltásokat is, holott a védőoltások döntő szerepet játszanak a közösségre ártalmas, fertőző betegségek elleni küzdelemben.

Hogyan lehet megértetni a lakossággal, hogy a közösség szempontjából elengedhetetlen a védőoltások beadása? Milyen súlyos betegségek megelőzésére kérhetünk már oltást? Erről is beszélgettek szakértők a Kossuth Rádió Napközben című műsorában.

Pintér Zsóka pomázi területi védőnő kifejtette, manapság a szülők tudatosabbak, megfontoltabbak, szeretnek utánanézni a védőoltásoknak, és úgy döntenek róluk. Vannak olyan családok, amelyek nem szeretik beadatni. Ennek oka szerinte, hogy a tájékoztatásnak csak az egyik oldalát olvassák el, és nem nagyon figyelnek oda a másik oldalra.

Az AFP szombaton adott hírt arról, hogy Spanyolországban egy hatéves kisfiú halt meg diftériában. Ez volt a torokgyíkként is ismert betegség első felbukkanása 1987 óta. A kisfiút nem oltották be a betegség ellen az oltás potenciális mellékhatásait érintő vita miatt. Egy hónapig küzdött a bakteriális fertőzéssel. A barcelonai kórház Twitteren erősítette meg a május végén kórházba került diftériás páciens halálát. A főleg az orrot és torkot megtámadó diftéria nagyon fertőző, de Nyugat-Európában az utóbbi években főként a nagyarányú oltottság miatt egyre ritkább.

hirmagazin_2015-07-02_070849

Ferenczi Tamás klinikai biostatisztikus szerint a kötelezőség legfőbb oka talán az lehet, hogy a beoltatlanság nemcsak a beoltatlan személyt magát veszélyezteti, hanem potenciálisan másokat is, hiszen fertőző betegségekről van szó. Megjegyzendő, hogy bizonyos oltásokat csak meghatározott életkorban lehet először adni, bizonyos emberek nem kaphatnak oltást, vagyis vannak olyanok, akik önhibájukon kívül oltatlanok. Ők csak a többiek szolidaritására támaszkodhatnak, vagyis arra, hogy a többiek nagy részben beoltottak.

Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke hozzátette, az oltásellenes nézetek nagy része tudatlanságból fakad. Szerinte meg kell győzni róla a szülőt, az oltóanyagok sok vizsgálaton estek át, és olyan tudással rendelkezünk, hogy megfelelő biztonsággal alkalmazhatóak. Ez mindenképpen a beoltó orvos feladata. Kifejtette, az emberek általában a pozitív dolgokra kevésbé fogékonyak, tehát az nem hír, hogy egymillió embert beoltottak bármiféle probléma nélkül, de ha eggyel történik valami, az már igen, és ezt duzzasztjuk fel.

Emellett az oltásellenesek az esetek nagy részében pont azért lehetnek ilyenek, mert a többiek általában beoltatják gyerekeiket, ezáltal a célba vett súlyos betegségek nem nagyon jelentek meg az elmúlt években, tehát ők nem hiszik el, hogy az oltások elmaradásával az adott betegség újra felütheti a fejét. Nyugodtan képzelődhetnek nem létező szövődményekről, mert nem hiszik el, hogy a betegség súlyos lefolyása sokkal reálisabb veszély, mint a kitalációk az oltásokkal kapcsolatban – tette hozzá.

Ferenczi Tamás szerint is sok esetben az ismerethiány áll az oltásellenesség mögött, gyakran maga is észleli, hogy higgadt, nyugodt tájékoztatással informálni lehet az ilyen embereket, és meg lehet őket nyugtatni. Sajnos az orvosok ráérő ideje és idegrendszere manapság nem mindig teszi lehetővé a kimerítő, teljes körű tájékoztatást – magyarázta, kiemelve, az elsődleges eszköz nem a kötelezőség kell legyen, hanem az informálás.

Pintér Zsóka szerint, ha a szülő megtagadja az oltást, a kötelezőt is, a védőnő megpróbál hiteles tájékoztatást adni. A védőnő idézi be kor szerinti védőoltásra a gyermekeket, az idézésben már tájékoztatást ad az oltás lehetséges hatásairól. A szülő emellett felveheti a kapcsolatot a gyermekorvossal is tájékoztatás céljából. Magyarországon kötelező a védőoltás adott korban, beadását a védőnő követi nyomon. Havonta jelentenie kell az oltások menetét, és ha valaki nem kapta meg, két hónapi várakozási idő után kell jelenteni, miért nem.

Póta György hozzátette, az oltásellenes szülőt nyugodt, nem lekezelő módon meg kell győzni arról, hogy jobban teszi, ha megváltoztatja nézetét. Ha ez nem sikerül, akkor jelenteni kell a kötelező oltásokkal kapcsolatban a kimaradást. A választhatóaknál nincs erre mód, ott a meggyőzés az egyetlen lehetőség. A jelentés után az ÁNTSZ jár el hatóságként az ügyben.