„Mindent magukba szúrnak, kivéve a vakcinát, attól nagyon félnek”
Jelenleg konditerembe is csak azok járhatnak, akik rendelkeznek érvényes védettségi igazolvánnyal, vagy igazolt sportolók, így az oltásellenesség a sportlétesítményeknek is komoly bevételkiesést jelent.
Az edzőtermek május elején, azt követően nyithattak ki, hogy meglett hazánkban a négymillió beoltott. Korábban kizárólag azok vehették igénybe az ilyen létesítményeket, akiknek volt érvényes sportolói igazolása, ma pedig már az amatőrök is járhatnak, de tőlük védettségi igazolványt kérnek.
Mindenki ezt olvassa most!
Bár a nyitást nagyon sokan várták, a nagy roham elmaradt – erről Dechert Áron, a Magyarországi Edzőtermek Országos Szövetségének (MEDZOSZ) elnöke beszélt az Indexnek.
Két hónap alatt a rendszeresen járók 50-60 százaléka tért vissza, így a termek kihasználtsága is ekörül mozog. A háttérben főként az áll, hogy a testépítők jelentős része nem támogatja az oltást, nem is vette fel azt, ebből kifolyólag védettségi igazolvánnyal sem rendelkezik. Ha ez a réteg is beoltatná magát, körülbelül 20 százalékkal megugrana a konditermek forgalma
– mondta a szövetség elnöke.
A fent említett jelenség miatt az edzőtermek szerelmesei számtalan kritikát kaptak a különböző közösségi oldalakon.
Mindent magukba szúrnak, kivéve a vakcinát, attól nagyon félnek
– írta egy nő a Facebookon.
A MEDZOSZ álláspontja szerint a különböző teljesítményfokozó szerek valóban nem veszélytelenek, arra viszont egyelőre nincs bizonyíték, hogy a vakcina növelné a doppingolással járó, egyébként is meglévő kockázatokat. Mindezek ellenére úgy vélik, hogy mivel hazánkban nem kötelező a koronavírus elleni védőoltás, minden edzőterembe járó állampolgárnak szíve joga eldönteni, hogy beoltatja-e magát.
Mindenki ezt olvassa most!
Sokan épp a kiváló állóképességükre és egészséges életmódjukra hivatkozva nem tartanak a fertőzéstől, noha az elmúlt másfél évben többször is bebizonyosodott, hogy a koronavírus nem válogat.
Több mint száz komplexum most is zárva van
A fitnesztermek helyzetén az sem segített, hogy az enyhítés pont akkor érkezett, amikor a szezon véget ért. A legtöbb bevételük ugyanis szeptembertől áprilisig van, abban az időszakban, amikor a szabadtéri sportolásra kevésbé van lehetőség.
Hazánkban körülbelül 2700 sportkomplexum létezik, de ebbe az adatba a squashtermek és a jógaközpontok is beleszámítanak.
A JÁRVÁNY ALATT AZ 5 SZÁZALÉKUK MENT TÖNKRE, AMI AZT JELENTI, HOGY MA IS VAN MAGYARORSZÁGON HOZZÁVETŐLEGESEN 135 LÉTESÍTMÉNY, AMELY VAGY VÉGLEG BEZÁRT, VAGY AMIATT NEM NYITOTT KI, MERT A NAGYOBB BEVÉTEL REMÉNYÉBEN MEGVÁRJA AZ ŐSZI SZEZONT.
Dechert Áron ugyanakkor úgy véli, hogy a termek újabb tíz százaléka kerülhet a csőd szélére, amennyiben beköszönt a negyedik hullám, ezért ezt a helyzetet minden eszközzel meg kell előzni.
- Ösztönözni kell az edzeni vágyókat arra, hogy a kisebb, jelenleg alacsony kihasználtsággal működő termeket vegyék igénybe.
- A konditermek pályázhatnak eszközökre, és szerezhetnek támogatókat akár társadalmi felelősségvállalás címszó alatt is, hiszen a járvány után különösen nagy szükség van arra, hogy az embereknek lehetősége nyíljon a mozgásra.
Mindenki ezt olvassa most!
„A halálos áldozatok és a gazdasági károk mellett a világjárvány egyik legnagyobb átka, hogy tovább nőtt hazánkban a túlsúlyosok száma. Az egyébként is lusták még lustábbak lettek, de emellett a stressz, valamint a korlátozott mozgási lehetőségek miatt azoknak az egészségügyi állapota is sokat romlott, akik korábban igyekeztek formában maradni. A jövőben a kormányzat részéről is kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy ez a tendencia megforduljon” – mondta a MEDZOSZ elnöke.
Sok élsportolót köszönhetünk a járványnak
Az első hullám alatt még nem igazán trükköztek az edzeni vágyók, hiszen egyrészt mindenkiben nagyobb volt a félelem, másrészt senki nem sejtette, hogy a járvány és a vele járó korlátozások sora ilyen tartósan velünk lesz.
A harmadik hullám idejére viszont már sokan megelégelték a helyzetet, és bizony ki is használták azt. Miután a versenysportolóknak nem volt tilos a gyúrás, az amatőr, szimplán sportkedvelő állampolgárok is úgy döntöttek, hogy csatlakoznak egy egyesülethez, a tagságot megszerezve pedig bárki könnyedén versenysportolói igazoláshoz juthatott. Ebben a procedúrában gyakran az edzőtermek is segítettek.
Gyúrunk? Így lettem öt perc alatt versenysportoló
Nem kellett hozzá más, mint egy előre kitöltött sportorvosi vizsgálati kérdőív és 15 000 forint.
„Bizony jó pár létesítmény használta ki ezt a jogi kiskaput, tették mindezt azért, mert a tényleges élsportolók száma elenyésző, főként azoké, akik nem a saját klubjukhoz tartozó vívócsarnokban vagy uszodában edzenek. Ettől függetlenül erre természetesen nem büszkék, ha a jövőben is hasonló helyzet állna elő, jobban meg kell szűrni, hogy kik azok a sportolók, akik valóban a felkészülésük miatt jönnek le a terembe” – tette hozzá Dechert Áron.
Mindenki ezt olvassa most!
(Borítókép: Egy férfi súlyzókkal edz egy belvárosi edzőteremben, Nyíregyházán 2021. május 3-án. Fotó: Balázs Attila / MTI)
index
