Az ENSZ-közgyűlés 61. ülésszaka 2007. június 15-én hozott határozatában az erőszak minden formáját következetesen elvető Mahátma Gandhi indiai politikus születésnapját az erőszakmentesség világnapjává nyilvánította.
Az eredetileg ügyvéd végzettségű Gandhi 1920-ban lett az indiai függetlenségi mozgalom és a Kongresszus Párt vezetője. Fegyvertelen harcot, „együtt nem működést” hirdetett az angol gyarmatosítókkal szemben, polgári engedetlenségi mozgalma bojkottálta a brit intézményeket és árukat.
Nézeteivel egyre nagyobb tömegeket vonzott a függetlenségi mozgalomba. így érte el 1947-re India függetlené válását. Gandhit, aki még életében megkapta a Mahátma (szanszkritul Nagy Lélek) nevet, 1948. január 30-án lőtte agyon egy fanatikus hindu. Gandhi azt vallotta, hogy sok dolog van, amiért kész meghalni, de egyetlen sincs, amiért kész lenne ölni..
A világnapot 2007 óta tartják, hirdetve, hogy az erőszakmentesség, a tolerancia, minden emberi jog és a mindenkit megillető alapvető szabadságjogok teljes körű tisztelete, a demokrácia, a fejlődés, a kölcsönös megértés, valamint a sokszínűség tisztelete összefüggenek és egymást erősítik.
Az ENSZ2007-es határozatában megerősítette az erőszakmentesség elvének egyetemes érvényességét és kifejezte azt az óhaját, hogy biztosítsák a béke, a tolerancia, a megértés és az erőszakmentesség kultúráját.
Az erőszakmentesség napján világszerte megemlékezéseket tartanak, s ma már a béke jele mellett az erőszakmentességnek is önálló szimbóluma van. Az ENSZ New York-i székháza előtt Karl Fredrik Reutersward szobrász alkotása szimbolizálja az erőszakmentességet.
Forrás: MTVA;
Korrektúra: www.hirmagazin.eu
