A megállapodás két fő részből áll..
Az első pillér a multinacionális vállalatok többletnyereségének egy részét érintő adózási jogok újraelosztásáról rendelkezik.
a második pillér a multinacionális cégek nyereségét veti alá egy minimális szintű (15%) tényleges (és nem nominális) társasági adónak, és a mindenhol érvényes adóalapot is rögzíti.
A megállapodás világszinten biztosítani fogja, hogy minden, a szabályok alá eső cég 15%-os nyereségadót fizessen.
A javaslatról várhatóan 2022 első felében dönt majd az EUt és ahogy az adóügyekben a szabály, egyhangú döntést igényel.
Éppen ezért is volt fontos annak a három EU-tagállamnak, Írországnak, Észtországnak és Magyarországnak a bevonása, amelyek kezdetben gazdasági modelljüket féltve vonakodtak.
Az észtek és a magyarok számára egy könnyítés tette elfogadhatóvá az alkut, amely figyelembe veszi azt, hogy a náluk beruházó multinacionális cégek „tényleges gazdasági tevékenységet” folytatnak.
Az EU Tax Observatory elemzői az 5%-os kivételből (kimetszésből) kiindulva úgy számoltak, hogy ha a beruházás helye szerinti ország csak 5%-os társasági adót vet ki, akkor az anyacég székhelye szerinti országnak 10%-kal kell azt megfejelnie. A mondjuk Magyarországon leányvállalattal rendelkező multinak végül 10 helyett csak 9%-os adót kell fizetnie a székhelye szerinti országban.
Ez a jogszabály csak a multikra vonatkozik, és ezzel az adókönnyítéssel tönkreteszik a hazai vetélytársakat, mint pl. a
COOP, Cora, ALDI Magyarország, Média Markt Magyarország, Penny Market Magyarország, SPAR Magyarország
üzletláncokat, akik nem érik el a kiírt forgalom-minimumot, így rájuk a magyar általános adózási rend vonatkozik.
Ez a későbbiekben a gazdasági verseny rovására fog menni.
Címlapkép: Egy magyar élelmiszeráruház pultja. Fotó: Kovács Karolina
Cikk: Kovács Karolina
