forrás: hirado.hu
Hiába a látványos állatvédő akciók, a civil kritikák, a prémes állatok tenyésztése nemhogy visszaszorulna Magyarországon, hanem kifejezetten virágzik, és tovább erősödik. Csincsillában világhatalom az ország, az új irány a nerctenyésztés, ami a szegedi Csillagbörtön rabjainak közreműködésével kezdődhetne el újra nagy tételben. Állatvédők szerint azonban a prémes állatok tenyésztéséhez nincsenek megfelelő állatjóléti jogszabályok, ha pedig meglennének, csődbe menne az ágazat. Szőrmeipari vélemények szerint elképzelhető, hogy egyes állatvédőket az olajipar pénzel.
Kitörik a kis nyakát a megfelelő szakértelemmel – ez a lehető legjobb megoldás, gyors és fájdalommentes módszer a csincsillák leölésére, amelyek tenyésztését nem vetik vissza az állatvédők tiltakozásai, sőt folyamatosan nő a hazai farmok száma – mondta a hirado.hu-nak Lamoga János, a Magyar Szőrmeipari Szövetség elnöke.
Magyarország világhatalom, az állatvédők nem vetik vissza a forgalmat
A szakmai egyesülés vezetője hangsúlyozta, Magyarország csincsillatenyésztésben világhatalom, az Európai termelés 55-60 százalékát adja. Négy-öt nagyobb gazdaság mellett mintegy kétszáz kisebb farm is működik, és több éve folyamatosan nő a számuk. Vannak olyan termelők, akiknek a csincsillázás csak keresetkiegészítés, de négy-ötszáz anyaállattal – ez még mindig csak egy kisebb farmot jelent – már havi 300-500 ezer forintot lehet keresni, vagyis elég lehet egy család eltartásához.
Lamoga János hangsúlyozta, a magyar szőrme- és bőriparban működő nagyjából 280 cég éves forgalma 27 milliárd forint, azaz 90 millió euró, és csak közvetlenül 1200 embernek ad munkát. Közvetve ennek a vállalkozók és munkavállalók többszöröse kötődik az ágazathoz, mert magyar az állateledel, az állatorvos, a ketrec- és a gyógyszergyártó is – mondta. Hozzátette, a csincsillák nem csak a prémjükkel, hanem a húsukkal is hasznot hajtanak – évente több tízmillió forintot spórolnak meg állatkertek és állatmenhelyek a tenyésztőktől kapott ingyen szállítmányokkal.
A világszerte és idehaza is rendszeres állatvédő tiltakozások nem vetik vissza a magyarországi szőrme- és bőripart, amely 98 százalékban exportra dolgozik. A feljövő gazdaságú országokban – Indiában, Kínában – különösen népszerűek a nagy értékű bundák, az ottani fizetőképes réteg szívesen vásárolja az eleganciával azonosított ruhadarabokat, kiegészítőket. Egy távol-keleti vagy épp venezuelai vevőt nem foglalkoztat az, hogy Magyarországon valakik tiltakoznak a szőrmeáruk előállítása ellen – tette hozzá.
A Magyar Szőrmeipari Szövetség azzal is erősíteni akarja az ágazatot, illetve a termékei iránti igényt, hogy minden évben designerversenyt szervez szőrmével dolgozó kezdő divattervezőknek és főiskolásoknak, akik közül a győztes részt vehet a tavaszonként megrendezett milánói szőrmekiállításon, a MIFUR-on. A 2014-ben kijutott magyar designer a versennyel egybekötött bemutatón a legjobb tizenkettő közé került, így neves divatházak szerződtek vele. Lakos György a hirado.hu-nak ironikusan megjegyezte, kár, hogy az állatvédők elmulasztották a budapesti luxusszállodában, a Boscolo Hotelben tartott eseményt.
Nercprojekt a Csillagban
Lamoga János arról is beszélt, hogy az egyéb prémes jószágokat tekintve, nem jár elől Magyarország, sőt, más ilyen állatot hivatalosan nem is tenyésztenek idehaza, csak néhány egyedes hobbitenyészetek vannak, például nercből. Utóbbiból azonban jó lenne, ha sokkal többet tartanának itthon is, mert jól lehet vele keresni – véli a szakmai szövetség elnöke. Mint elmondta, próbálkozások már vannak, a nerctenyésztés, ami a szegedi Csillagbörtön rabjainak közreműködésével kezdődhetne el újra nagy tételben. A szövetség információi szerint ugyanis egy vállalkozó fogvatartottak bevonásával működtetne nercfarmot a büntetés-végrehajtási intézettől nem nagy távolságban. A projekt tervezője korábban rehabilitációs, a társadalomba való visszailleszkedést segítő kurzusokat tartott raboknak.
Lamoga János szerint ezzel két legyet lehetne ütni egy csapásra, amellett, hogy megnyílhatna a hosszú idő után első nagy nercfarm, a fogvatartottak munkához – etetés, ketrecek takarítása, az állatok nyúzása – és tulajdonképpen szakmához is jutnának.
Csak betiltani lehet, mondja az állatvédő
Lakos György állatvédő szerint azonban, ha megfelelőek lennének a vonatkozó hazai jogszabályok, akkor nem érné meg prémes állatokat tartani, az ágazat csődbe menne. Mint mondta, egyes, prémjükért tenyésztett állatok, így a nerc vagy a róka esetében egyáltalán nincs állatjóléti szabályozás Magyarországon, de amely állatok esetében létezik ilyen, az sem jó. Az állatmentő szolgálatot működtető Lakos György hangsúlyozta, vadállatokról van szó, és ha a fajtajellegnek megfelelő feltételeket kellene biztosítani nekik, akkor nem érné meg a tenyésztésük. A prémes állatoknak ugyanis nem elég még egy viszonylag nagyobb ketrec sem – ezekben csak kínlódnak. A szőrméjük miatt leölendő állatok tenyésztését tehát megreformálni nem, csak betiltani lehet – hangsúlyozta.
Az egyik tenyésztő ezzel kapcsolatban, a munkáját bemutató videóban arról beszélt, nagy állatbarát, a csincsillákkal is csak azért dolgozik, mert nagyon szereti őket, aranyos kis teremtményeknek tartja őket, és minden állatjóléti szabályt betart. Az állatvédőkre szerinte az ellenőrző szerepük miatt nyilvánvalóan szükség van, de azzal nem ért egyet, hogy a csincsillák vadállatok, szerinte ugyanolyan tenyésztett haszonállatok, mint a csirkék vagy a sertések.
Lamoga János szerint a csincsillatenyésztők a legszigorúbb uniós irányelveknek is eleget tesznek, amelyek szabályozzák a tartóhelyek hőmérsékletét, páratartalmát, az eledel minőségét, a ketrec méretét, a tisztán tartást. A farmok tulajdonosainak egyszerűen nem érné meg szembe menni a szabályokkal, mert a nagy szőrmetőzsdék, ahová beszállítanak – Koppenhágában, Seattle-ben, Szentpéterváron, Helsinkiben és Vancouverben vannak ilyenek – megkövetelik az állatjóléti rendelkezések betartását. Bármikor, bejelentés nélkül kiszállhatnak, ellenőrizni, amit Magyarországon többször megtettek, és nem találtak problémákat. Ha találtak volna, szerződést bontottak volna, mert nem akarják kompromittálni magukat – mondta.
Lamoga János szerint más prémes állatok, így például a nercek és a rókák estében valóban nincs hazai szabályozás, de a szőrmeipari szövetségnek már megvannak a vonatkozó javaslatai, amelyek szintén szigorú külföldi mintákon alapulnak, és ha a Földművelésügyi Minisztérium igényli, illetve, ha beindul a tenyésztés, akkor benyújtják azokat.
Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora (MTI-fotó: Manek Attila)
Törés, gáz, áramütés
Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora korábban a sajtóban azt nyilatkozta, a legtöbb prémjéért tenyésztett állatot kegyetlen módszerekkel, kínokat okozva ölik meg, hogy ép maradjon a szőrméjük. A csincsillák gerincét eltörik, de vannak állatok, amelyeket vízbe fojtanak, vagy áramütéssel pusztítanak el. Lamoga János szerint azonban a csincsillák esetében az állatok nyakának kicsavarásáról van szó, és ahogy cikk elején is mondta, ez szerinte egyáltalán nem fájdalmas a jószágoknak. A nerceknél ez a módszer nem megfelelő, őket csoportosan elgázosítják, ami a szövetségi elnök szerint egy-két másodperc alatt halált okoz. A rókáknál egy harmadik technikát alkalmaznak – az orrukra és a farkukra tett pólusokkal erős áramütéssel végeznek velük – mondta Lamoga János. Van azonban olyan állatvédő oldal, ahol azt írják, a rókákat nyakukra húzott fémhurokkal rángatják ki a ketrecből, majd az egyik pólust az állat végbelébe, másikat a szájába dugják, és halálos áramütéssel sújtják őket.
Filozófiai kérdés
Lamoga János szerint az állatok életének kioltását számon kérő kritikák bölcseleti problémákat feszegetnek. Filozófiai kérdés, hogy mi az etikus és mi nem, hol húzódik ezek határa. A tenyésztők válasza az, hogy ha az állatok leölését nem tekintenénk elfogadhatónak, akkor az állattenyésztést, mint olyat kellene beszüntetni. Hozzátette, a csincsillák sokkal jobb körülmények között élik rövid életüket, mint a csirkék, a libák vagy a sertések. Az állatnak pedig mindegy, hogy miért hal meg, a prémjéért vagy a húsáért.
Olajipari érdekeket sejtenek az állatvédők mögött
Lakos György szerint különbséget kell tenni a gazdasági haszonállatokból mint a sertés vagy a marha, és a kimondottan a prémjük miatt tenyésztett fajok szőréből, bőréből készített ruhák között. Előbbieket ugyanis mindenképp leölnék, így a bőrük járulékos termék, míg utóbbiaknak csak azért kell meghalniuk, mert valakik úgy érzik, csak valódi bundában néznek ki jól – olyanban, amelybe egy másik élőlény született bele – tette hozzá. Hangsúlyozta, a divat, illetve a luxus iránti vonzódás miatt leölt állatok életét meg lehetne kímélni a műszőrmék használatával is, amelyek némelyike már nagyon jó minőségű, és megtévesztésig hasonlít a valódira. Más vélemények szerint, aki szeret bundát viselni, soha nem pótolhatja az eredetit műanyag darabokkal, az igazi szőrme nem leutánozható.
Lamoga János szerint lehet, hogy az állatvédők nem csak a csincsillák, nercek, rókák védelmében próbálják lejáratni a szőrmeipart, és propagálni a műszőrméket, amelyek egyébként nehezen lebomló környezetszennyező anyagok, szemben a valódi bundákkal. Bár bizonyítani nem lehet, de létezik olyan elképzelés a szőrmeiparban, hogy a prémes állatok leölése ellen demonstráló aktivistákat olajipari szereplők támogatják anyagilag, hogy az olajszármazékokból készülő műszőrméknek így teremtsenek nagyobb piacot. Lehet, hogy strómanok, akik ha kapnak pénzt, tüntetnek, ha épp nem finanszírozzák őket, akkor hallgatnak – mondta.
Kutya, macska
Mint a Wikipédián is olvasható, a műszőrme ugyan olcsóbb a valódi szőrménél, de vannak olyan harmadik világbeli országok, ahol még ennél is olcsóbb terméket hoznak forgalomba hamis címkével „műszőrme” megjelöléssel. Ezeket kutya- vagy macskabundából állítják elő. A termék valóban hasonlít a műszőrméhez, ezért a nem hozzáértő fogyasztót megtévesztheti. Az állatokat sanyarú körülmények között tartják és évente több tízmillió állatot pusztítanak el ebből a célból. Egy kabát elkészítéséhez 10–12 kutya vagy 25 macska bundáját használják fel. Az Európai Unió 2009 óta szigorúan tiltja az ilyen termékek behozatalát és forgalmazását. Lakos György azt mondta, számtalan esetben jelenhet meg az európai és azon belül a magyar piacon is kutya- vagy macskabundát tartalmazó ruhadarab, játék, dísztárgy. Lamoga János szerint is elképzelhető, hogy átjutnak a vámon ilyen termékek, de konkrét esetről nem hallott a szőrmeipari körökben.
