Washington — Aggasztó jelek: 2050-re beköszönthet a minijégkorszak! Komoly lehűlést, sőt még éhínséget is eredményezhet a Földön a Nap következő ciklusa a tudósok szerint.

Az Amerikai Űrkutatási Hivatal (NASA) mérései alapján ugyanis a Naprendszer központi csillaga éppen olyan periódusban van, amelyben halad az úgynevezett szoláris minimum felé. A tudósok szerint ez azt jelenti, hogy kevésbé aktív lesz az elkövetkező években, 7 százalékkal lehűl, ezáltal a szokásosnál jóval kevesebb hőt sugároz felénk.

– A napfoltok számának csökkenése azt jelzi, hogy a naptevékenység olyan mértékben elenyészőre csökken, amelyre az elmúlt évszázadban nem volt példa. Nagyon komoly változások várhatóak az időjárásban, amelyekre nem árt globálisan felkészülnünk – figyelmeztetett a New York Post riportjában Tony Phillips csillagász.

A NASA tudósai attól tartanak, ismét olyan időszak következhet, mint amilyen a Dalton-minimumnak nevezett volt, ez alatt 1790 és 1830 között brutális hideg köszöntött be a kontinensünkön, s ilyen volt azt megelőzően is. Hiszen 1645 és 1715 között a Maunder-minimum korszaka tartott, amikor előfordult, hogy telente befagyott az angliai Temze folyó, sőt a Balti-tenger is. Az említett fagyos és rossz időjárás kedvezőtlen volt a termelésnek, a mezőgazdaságnak, így éhínséggel járt. Ettől tartanak most is a szakértők.

Kevesebb hőt termel a Nap új ciklusában /Grafika: Séra Tamás Kevesebb hőt termel a Nap új ciklusában /Grafika: Séra Tamás

Elfogadva a történelmi tapasztalatokat, nyugodtan állíthatjuk: ha a gyenge naptevékenység hosszabb ideig elhúzódik, az globális lehűléshez vezet. Márpedig ez igen komoly hatással lehet az emberiség mindennapjaira – fogalmazott korábban Paul Dorian meteorológus és napmegfigyelő.

Márpedig az amerikai űrkutatók és a Kaliforniai Egyetem tudósai szerint a napciklus újra hűlő spiráljában van, így harminc éven belül megint beköszönthet a farkasordító hideg, úgy vélik, nem árt felkészülni.

Német költemény a névadó

A pleisztocén földtörténeti kor mintegy két és fél millió évvel ezelőtt kezdődött, és nagyjából 12 ezer évvel ezelőtt ért véget. Ezt jégkorszaknak is nevezik, mivel ez az utolsó globális lehűlés legnagyobb jeges periódusainak ideje volt. A kifejezés atyja Karl Friedrich Schimper (†45) német geológus, biológus és költő volt, aki 1837. február 14-én olvasta fel hallgatóinak A jégkorszak című költeményét.

Forrás: Blikk / Hirmagazin.eu