Home Turizmus Itthon Nyugdíjasként is lehetséges lehet utazni, külföldre is: a nyugdíjpénztár segít ebben

Nyugdíjasként is lehetséges lehet utazni, külföldre is: a nyugdíjpénztár segít ebben

Nyugdíjasként is lehetséges lehet utazni, külföldre is: a nyugdíjpénztár segít ebben

Magyarországon nem igazán divat a külföldi utazás nyugdíjas korban. Ennek rengeteg különböző oka van, többek között Magyarország történelme: míg az 1950-es években az utazás közel mindenkinek lehetetlen volt, az 1960-as évektől is lassan enyhült csak a helyzet. Bár a keleti blokkban viszonylag könnyen lehetett utazni sokaknak, nyugatra először csak három évente egyszer, majd évente egyszer volt szabad kijutni. Persze csak azoknak, akiknek volt útlevele – és meghatározott napokra, meghatározott határátkelőkön átkelve. Fontos érv a nyelv is: a magyar nyelvet a Kárpát‑medencén kívül nagyon elvétve beszélik, más nagyobb beszélt nyelvekre nem hasonlít (egy cseh utazó elboldogul Szlovákiában, Lengyelországban és valamelyest a keleti- és délszláv nyelvekkel is), és többek között a filmek szinkronizálása miatt a magyar emberek között sokan egyáltalán nem beszélnek idegen nyelveket. Ez még inkább jellemző az idősebb generációra. És ne feledkezzünk el az elefántról a szobában: az anyagiakról. Jelenleg a magyar átlagos nyugdíj 140-145.000 Ft környékén mozog: ebből nem könnyű külföldi utakat kihozni.

Milyen külföldi desztinációkat érdemes meglátogatni?

Könnyen lehet, hogy a világ legnépszerűbb úti céljai ugranak be, jutnak eszünkbe, amikor egy külföldi vakáció kerül szóba. A leglátogatottabb országok a világon Franciaország (Párizs óriási név, de Cannes, Marseille, Lyon stb. is sokakat vonzanak), Spanyolország (Barcelona, Madrid, Granada, Córdoba, stb.), az Amerikai Egyesült Államok, Kína, Olaszország, Törökország, Mexikó, Németország, Thaiföld és az Egyesült Királyság. Ezekbe az országokba a COVID világjárvány előtt évente 36-89 millió látogató jutott el.

Ezek azonban vagy Magyarországnál jóval drágább desztinációk vagy nagyon nagy utat kell megtenni, hogy odaérjen az ember (pl. Thaiföld esetében), így hiába olcsó ott lenni (persze ez sem igaz az egész országra), ha egy retúr repülőjegy ára magában is drágább, mint egy havi átlagos nyugdíj.

A COVID arra is megtanított sokakat, hogy jobban felfedezzék Magyarország tájait és érdekességeit, és mivel a repülés nem olyan biztos, mint két évvel ezelőtt volt, nagyon sokan választották a saját autós kirándulásokat. Horvátország és Görögország is a lista élén van a magyarországi utazók körében.

Aki utazott már Európán kívül, az tudja, hogy az öreg kontinensen nagyszerűen lehet utazni: néhány óra autózás után új nyelvekkel, kultúrákkal, tájakkal lehet megismerkedni. Hány olyan másik ország van a világon, amelynek a fővárosából 3 óra autózással 7 különböző országba lehet eljutni?

És Magyarország környékén rengeteg csodát lehet találni.

Hova érdemes utazni Magyarország környékén?

Aki a magyar történelmet szeretné jobban megismerni vagy a határon túli magyar területekkel „védené” ki azt a problémát, amit az idegen nyelvek ismeretének a hiánya okoz, rengeteg helyre el akarhat jutni. Ilyen Erdély multikulturális világa és gyönyörű természete, a Vajdaság vidéke, Kárpátalja és a történelmi Felvidék egy része is.

De olyan természeti csodákat is lehet találni néhány óra autózás után, mint a plitvicei tavak és vele szemben, a határ boszniai oldalán az Una Nemzeti Park, a horvát tengerpart és a mellette található szigetek, a Szlovéniában található hegység, a Triglav és óriási barlangrendszerek vagy éppen Montenegró Nemzeti Parkjai és gyönyörű városai a Földközi-tenger partján.

De érdekesek lehetnek a városok is, többek között azért, mert sok várost ismerhetünk a történelemórákról, Pozsonytól Bártfán és Szatmárnémetin át Kolozsvárig és Zentáig.

A sort persze közel végtelen sokáig folytathatnánk: aki egyszer rákap a mozgás, vagyis az utazás ízére, sokszor azt találja, hogy akár egy kisebb területet is sokszor fel lehet fedezni újra, újra és újra is. Ilyen esetben természetesen fontos, hogy tudjuk, hogy mire számítsunk: Révkomárom természetesen nem rendelkezik olyan sok látnivalóval, mint Budapest vagy Pécs – de kizárni nem lehet, hogy ez válik majd kedvenc dél-szlovákiai kisvárosunkká és akár évente többször is szívesen visszatérnénk ide.

Tényleg olyan drága utazni?

 

Van, aki szerint, ha egy kérdés elhangzik egy címben, a válasz mindig nemleges lesz. Bizonyos esetekben ez igaz, míg máskor nem: ha kizárólag akkor utazunk, amikor mindenki más is és olyan helyekre, amelyekre ugyanekkor akar mindenki más is utazni, akkor könnyen lehet, hogy az élményünk ár-érték aránya elég jó lesz: a COVID-19 világjárvány előtt szokásosan jó, de azért semmiképp sem kiváló élmény volt Velence túlárazott kávézói előtt sorban állni az óriási tömegben és hőségben.

Azonban az utazáshoz vagy igen sok pénz vagy igen sok idő kell. Sok alternatíva van arra, hogy hogyan csökkentsük az útiköltségeinket, attól kezdve, hogy nagyon olcsó utazási módot választunk (máig sem ismert sokak számára, de egy jó ajánlatot kifogva fapados légitársaságokkal egy magyarországi vonatút áráért akár el is juthatunk külföldre repülővel (azonban legyünk óvatosak: egy „fapados” repülőtérről bejutni egy városba és / vagy hajnali 6-ra megérkezni a Ferihegyi / Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérre akár többe is kerülhet, mint maga a repülőút).

Nyugdíjasként szintén sok módja van annak, hogy csökkentsük az útiköltséget: az interneten magyar nyelven is rengeteg praktikát lehet találni és olyan ötleteket is, amely magunktól talán soha nem jutna eszünkbe.

Az egyik egyszerűbb az, hogy 65 év felettiként nem csupán a városon belül, de az egész Magyarországon belüli közlekedés is ingyenes: így kvázi ingyen (bár sok esetben nem a leggyorsabban) eljuthatunk az ország határaira, határátkelői közelébe.

Nyugdíjasként azonban az ember ritkábban akarja feláldozni a kényelmet azért, hogy pénzt spóroljon, mint mondjuk diák korban: hiába nagyon olcsó egy 12 ágyas, vegyes hostel (kb. diákszálló) szoba, ilyenekben ritkán találkozunk nyugdíjasokkal.

Aki sokat utazik, tudja, hogy az utazási módok olyannyira különbözőek, mint az élet maga (van, aki egy két hetes „staycation”-t, vagyis egy helyben eltöltött vakációt már egy másik városban / országban történt életként él meg, míg mások akár hónapokig utaznak egy régióban, letelepedés helyett utazásként tekintve hasonló helyekre.

Érdemes előre felkészülni a nyugdíjas korra?

Itt a válasz a legtöbb esetben igen. Ma is vannak néhányan (őket azonban egy kezünkön meg tudjuk számolni), akik 2 millió forint feletti havi nyugdíjat kapnak, azonban ahogy már említettük, az átlagos nyugdíj 140-145.000 Ft környékén van, ez 400 euró körüli összeg jelenleg.

Ha kiegészítenénk ezt a jövedelmet, akár utazások, akár előző életszínvonalunk megtartása érdekében, akkor érdemes átgondolni, mi erre a legjobb megoldás. A „hivatalos” (vagyis adó‑visszaigénylésre lehetőséget nyújtó) nyugdíj előtakarékossági formák a nyugdíjbiztosítás, az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP) és a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ).

Érdemes utánaolvasni röviden, hogy miről is szól a három megtakarítási forma, mert ezek egészen különbözőek, de ezután a mi javaslatunk az, hogy konzultáljunk egy tapasztalt, független (ez nagyon lényeges!) nyugdíj megtakarításokhoz valóban értő profi személlyel.

A találkozás lehet online és személyes is, körülbelül egy órát vesz igénybe és díjmentes.

 

Exit mobile version
Megszakítás