Molnár Zsuzsanna elmondta: a vírust a költöző madarak hozzák be Európába, és a szúnyogok terjesztik. Az ember szúnyogcsípés révén fertőződik meg, a betegség emberről emberre természetes úton nem terjed. Azokon a területeken azonban, ahol a vírus kering, a véradományok gyűjtését fel kell függeszteni. Ha valaki akár egy éjszakát is töltött olyan helyen, ahol megjelent a vírus, azt a személyt 28 napra ki kell zárni a véradók közül – hangsúlyozta a szakértő.

Meg kell előzni a szúnyogcsípéseket 

A betegségre specifikus terápia nincs, csak tüneti kezelést lehet alkalmazni. Oltóanyag nem áll rendelkezésre, a kísérleti vakcinák még fejlesztés alatt állnak – közölte Molnár Zsuzsanna. A szakember szerint a szúnyogcsípést kell megelőzni, elkerülni. Csökkenteni kell az úgy nevezett vízgyülemek számát, szúnyoghálót, szúnyogriasztót kell alkalmazni. Mivel a szúnyogok szürkületben, hajnalban támadnak, ilyenkor érdemes hosszú szárú nadrágot hordani.

Agyvelő- és agyhártyagyulladás is kialakulhat

Az osztályvezető tájékoztatása szerint a fertőződést követően 80 százalékában tünetmentes marad a beteg. A szúnyogcsípés után 3–14 nap múlva jelentkezhetnek az első tünetek. A fertőzés influenzaszerű tüneteket okoz: láz, fejfájás, gyengeség, izom- és ízületi fájdalom, rossz közérzet, étvágytalanság, esetleg nyirokcsomó-megnagyobbodás, de bőrkiütés is megjelenhet.

A fertőzöttek az esetek többségében 3–6 nap alatt meggyógyulnak, de súlyos esetekben idegrendszeri tünetek is jelentkezhetnek, és agyvelő- vagy agyhártyagyulladás is kialakulhat. Ez jellemzően a 60 éven felülieket érinti. Agyvelő- és agyhártyagyulladásra akkor kell gyanakodni, hogyha a következő tünetek jelentkeznek: fejfájás, láz, tarkómerevség, zavartság, merevség, görcsök, mozgáskoordinációs zavarok. Az immungyengeséggel járó állapotok növelik az elhalálozás kockázatát.

Az idén több megbetegedésre számítanak

Tavaly 23 megbetegedést regisztráltak Magyarországon. Idén több lehet a fertőzöttek száma, mint tavaly. Különösen azért, mert ebben az évben feltételezhetően a tavaszi időjárás is a szúnyogok szaporodásának kedvezett.

A nyugat-nílusi láz egy olyan fertőző megbetegedés, amelyet a Flavivírusok családjába tartozó vírus, a nyugat-nílusi vírus okoz. A kórokozót főként különböző madárfajok hordozzák magukban. A nyugat-nílusi lázat Európában eddig több mint tíz vadonélő madárfajban azonosították. Emlősökből jóval ritkábban mutatták ki eddig: lovak és az ember kivételével csak néhány rágcsálófajban fedezték fel. A madarak között, valamint madárról emberre és állatra szúnyogcsípés útján terjed.

Forrás: EMMI, kormany.hu