Magyarországhoz hasonlóan Nyugat-Európában is gondot okoz, hogy a liberális bíróság által támasztott kritériumoknak nehezen felelnek meg a börtönviszonyok.
Nagy-Britanniában, Franciaországban is voltak már olyan, a közvélemény elé tárt esetek, amelyek megbotránkozást keltettek, mert gyilkosokat, erőszaktevőket kellett kártalanítani. A virágzó börtönbizniszről az is kiderül, hogy a kártérítés jelentős összegét az ügyvédek kérik el.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)
Január közepén jelentette be a magyar kormány, hogy felfüggeszti az elítélteknek megítélt kártérítések kifizetését, az Igazságügyi Minisztérium pedig felülvizsgálja a jelenlegi szabályozást. A kabinet közlése szerint az elítélt bűnözők tizenkétezer pert indítottak rossznak tartott börtönkörülményeik miatt. Eddig tízmilliárd forintot ítéltek meg nekik a bíróságok. A legtöbb kártérítést egy harminchárom éves férfi kapta, nyolcmillió forinthoz jutott nyolc és fél év börtönbüntetés után. A szakértő szerint ezek a folyamatok komoly társadalmi konfliktusokat okoznak.
A társadalom elfogadhatatlannak tartja az elítéltek követeléseit
Palócz André, a Századvég vezető elemzője az M1 Unió27 című műsorában elmondta, a kártérítési perek társadalmi feszültséget eredményeztek. Hozzátette, teljesen jogosnak tartja a felháborodást a többségi társadalom, a szabályokat, törvényeket betartó állampolgárok, illetve a sértettek részéről. Palócz André elmondta, az elmúlt években joghézag alakult ki, erre a joghézagra világított rá a magyar kormány.
A magyarországihoz hasonló esetek Nyugat-Európában is előfordulnak – mutat rá Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Ráadásul több európai országban a migráció is jelentősen befolyásolja az ügyek alakulását.
Kiemelte, Nyugat-Európában is gondot okoz, hogy a liberális bíróság által támasztott kritériumoknak nehezen felelnek meg a börtönviszonyok. „Nagy-Britanniában, Franciaországban is voltak már olyan, a közvélemény elé tárt esetek, amelyek megbotránkozást keltettek,
gyilkosokat, erőszaktevőket kártalanított az állam”
– tette hozzá Kovács István. Európa-szerte gondot okoz, hogy növekednek a bűnözési statisztikák. Ez a növekedés a fokozott migrációnak köszönhető – közölte.
A kártérítés jelentős része az ügyvédek díja
A hivatalos adatok szerint a hazai esetekben a kártérítések jelentős része nem is az elítélt raboknak jutott, hanem az ügyben eljáró ügyvédeknek.
A kártérítések nagyjából 60 százaléka jutott az ügyvédi irodákhoz.
A Fidesz szerint az egyik legnagyobb haszonélvezője Magyarországon a börtönbiznisznek a baloldalhoz köthető Magyar György volt. Több mint félmilliárd forint folyt át az ügyvédi irodáján. Hasonló szisztéma működik Európában is – mutatott rá Szabó Dávid, XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója.
Elmondta, az Egyesült Királyság belügyminisztériuma is vizsgálatot rendelt el a kártérítési ügyek kapcsán, mivel három év alatt
több tízmilliárd forintnak megfelelő összegű kártérítést kellett Nagy-Britanniának kifizetni
az elítélteknek, az ügyvédeknek, illetve az őket segítő jogvédő szervezeteknek. Szerinte van olyan megoldás is, amellyel elkerülhető a nagy összegű kártérítések kifizetése, de bebizonyosodott, hogy annak is vannak negatív következményei.
Skócia megoldotta a problémát, de vajon helyesen?
Szabó Dávid elmondta, a skót kormány a könnyebbik végén fogta meg a dolgot. Azért, hogy elkerülje a sok milliárd forintos tételre rúgó kártérítési cunamit, arra utasította az igazságszolgáltatás szerveit, hogy
a lehető legkorábban, és a lehető leggyorsabban engedjék ki a társadalomra kifejezetten veszélyes, erőszakos elítélteket,
hogy ne kelljen fizetni a raboknak. Szabó Dávid úgy véli a skót kormány nem számolt döntése társadalmi következményeivel.
A magyar kormány az Európai Tanács és az Európai Parlament plénuma elé vinné az ügyet, hogy uniós szinten vizsgálják meg, valóban jár-e kártérítés az elítélt bűnözőknek a börtönkörülményeik miatt.
A címlapfotó illusztráció.
M1, Hirmagazin.eu
