A nyugalom az egyik, amire a Svédországba utazók vágyakoznak, az idilli táj a másik. Egyiket sem kell sokáig keresnünk: a nyugalmat a viszonylag gyéren lakott országban könnyen megtaláljuk. S mivel az ország területén több mint 300 éve nem folyt pusztító háború, alig akad olyan pontja, mely érintetlenségével ne tenne mély benyomást a látogatóra.
Svédország éghajlata ezen a szélességi körön melegnek számít, s ez az Atlanti-óceán felöl betörő meleg légtömegeknek köszönhető. Júliusban délen 17 °C, északon 15 °C az átlaghőmérséklet. Télen a déli országrészben a hőmérséklet alig süllyed fagypont alá, északon azonban, Lulea közelében, -10 °C körüli az átlagérték, a Sarkkörön túl pedig esetenként még hidegebb. Göteborg környékén 70 cm az évi csapadékmennyiség, keleten még 60 cm sincs. Az északi hegyekben 150-200 cm csapadék hullik évente, az alföldekre csak 50-60 cm.A jégkorszakból visszamaradt glaciális üledékkel fedett déli rész fekszik a legalacsonyabban. Észak-Svédországban és az ország középső tájain, a norvég határ mentén magas hegyek húzódnak, kelet felé azonban ellaposodnak. A folyók nyugattól keletre folynak, és a Botteni-öbölbe torkollnak. Sok folyó öblösödik ki tóvá, közülük a délen fekvő Vänern és Vättern a legnagyobb. Az ország területének csaknem 9%-át borítják tavak, medrüket vagy a jég vájta ki, vagy jégtorlaszok zárták el a folyó útját. Észak-Svédország Norvégia északi részére emlékeztet, Dél-Svédország inkább Dániára.
Gripsholm-kastély
„A gripsholmi kastély feltündökölt az égbe, megnyugtatóan és tömzsin nyugodott, és őrizte önmagát. A tó egészen csendesen hintáztatta hullámait, és játszadozott – plecs, plecs – a parton.” (Nádass József fordítósa) Kurt Tucholsky így írta le 1931-ben a svéd Gripsholm-kastélyt. A gripsholmi kastély című regényében, s a leírás ma is találó: a hatalmas vörös téglaépület falai o Mölaren-tó partján csodálatos békét sugároznak.
Stockholm
Ott, ahol a Mölaren-tó folyóvá szűkül, és vize a Balti-tengerével keveredik, terül el a svéd főváros, Stockholm, részben kisebb-nagyobb szigeteken, részben a szárazföldön. A város legszebb kilátóhelyéről, a Stadthuset tornyából mutatkozik meg az úszó város utánozhatatlan bája számtalan parkjával és a házak zöld rézkupoláival.
Púpokhoz hasonló sziklaszigetek emelkednek ki a tengerből Skandinávia partjai előtt. 24 000 sziget tartozik a stockholmi sziklaszigetekhez, melyeken több mint 7000 lakos él egész évben. Az aprócska szigetek, melyek többnyire 5 perc leforgása alatt bejárhatók, nyáron rengeteg turistát vonzanak. Ezt leszámítva az itteni lakosok minden stresszt és luxust nélkülöző életet élhetnek.
A Vänern-tó Svédország legnagyobb tova. 120 000 évvel ezelőtt, amikor az országot még 2000 m vastag jégréteg borította, a tenger idáig elért. Később elolvadt a jég, a szárazföld 300 méterrel megemelkedett, és létrejött a Vänern-tó. A régióban a turista mindent megtalál, ami Svédországra jellemző. Különösen vonzó a Källand-félsziget, mely délről nyúlik a beltengerbe.
Skandináviára semmilyen tekintetben nem jellemző tájra bukkanhatunk Gotland szigetén, mely Öland mellett a Balti-tenger legnagyobb szigete. A hamar felmelegedő és száraz mészkő olyan vegetáció kifejlődését tette lehetővé, mely inkább Európa déli részére jellemző. Kék gubóvirágok, napvirágok és több mint 30 különböző vad orchideafajta található a kis sziget számtalan természetvédelmi területén.
A Mälaren-tó kellős közepén – így közlekedés szempontjából kedvező helyen – terül el Björkö szigete. Már a vikingek is felismerték kedvező stratégiai fekvését, és itt építették fel Birka települést, a kereskedők és kézművesek városát, mely a IX. században élte fénykorát. A régészeti feltárások leletei nagy jelentőségűek, mivel betekintést nyújtanak a vikingek mindennapi életébe.
Forrás: delina;
Kép: https://pixabay.com
