A Hawaii és Ausztrália között félúton található Kiribati nagy veszélyben van a tengerszint emelkedése miatt.
Az országnak összesen 33 szigete van, amiből 21 lakott. Nem beszélve az itt található több mint 30 korallszigetről, melyek mindössze néhány méterrel magasodnak csak a tengerszint fölé. Hogy a helyiek meddig gyönyörködhetnek lakóhelyükben, az napról napra kérdésesebb.
Veszélyben forog a kiribatiak élete
Kiribati lakói minden túlzás nélkül állandó fenyegetettségben élnek, és naponta meg kell küzdeniük a globális felmelegedés következményeivel. Alacsonyan fekvő szigetei ugyanis a klímaváltozás és a tengerszint-emelkedés miatt nagy veszélyben vannak. Két sziget már eltűnt 1999-ben, de jelenleg is többet fenyeget a süllyedés veszélye.
Anote Tong elnök mindenképp szeretné megmenteni a polgárokat a közelgő katasztrófától, ezért komoly döntést fontolgat: nevezetesen azt, hogy mintegy kétezer kilométerrel arrébb földet vásárol a Fidzsi-szigeteken, ahová átköltöztetné a lakókat. Tong már meg is kezdte a tárgyalásokat a Fidzsi-szigetek kormányával, mert szerinte a szigetország második legnagyobb szigete, Vanua Levu ideális letelepedési célpont lehetne.
Egy ekkora dolgot meglépni azonban nagyon bátor vállalkozás lenne a döntéshozók részéről, hiszen százezer ember elköltöztetéséről van szó. Ám a kiribati kormány reményei szerint a lakosok a régió más országaiba, többek között Ausztráliába és Új-Zélandra is települhetnének korábbi otthonukból. De szóba került már egy, az olajfúró tornyokhoz hasonló mesterséges sziget kialakítása is az új élet elkezdésére.
Régóta fenyegeti a szigetet a süllyedés veszélye
A tengerszint évente 1,2 centimétert emelkedik Kiribatin, ami négyszer gyorsabb az átlagos emelkedéshez képest. Szakértők attól tartanak, hogy 2100-ra az ország teljesen eltűnhet, míg a lakosság arra számít, hogy legkésőbb 20-30 éven belül el kell költözniük. Az elnök szerint a földvásárlás jelentheti a megoldást a problémára.
A tengerszint rohamos emelkedése azonban már most is gond, mivel a sziget mindössze három méterre emelkedik ki az óceánból, ezért a termőföldeket és a halászterületeket gyakran elönti a sós víz. Ez pedig tönkreteszi a talajt, beszennyezi az ivóvizet, kárt tesz az épületekben, és megnehezíti a halászatot. Vagyis a költözés az élelmezés szempontjából már most aktuális lenne.
A szigetlakók közül páran már korábban megpróbáltak menedékjogot kérni Új-Zélandon, eredménytelenül. Pedig a kérelmek valószínűleg megszaporodnak a jövőben, az előrejelzések szerint ugyanis a klímamenekültek száma 2050-re 700 millió is lehet.
femina
