- június 29‑én zajlott le az a történelmi jelentőségű egyezmény, amelynek keretében Csehszlovákia Kárpátalja egy részét átengedte a Szovjetuniónak. A megállapodás létrejöttét jelentős politikai és diplomáciai háttér kísérte: a szovjet vezető, Joszif Sztálin, és az akkori csehszlovák elnök, Edvard Beneš, döntő szerepet játszottak a tárgyalásokban.
Edvard Beneš diplomáciai szerepe
Beneš korábban, Párizsban kezdett el dolgozni a pánszláv érdekek képviseletén, és alig két évtized alatt olyan vezető diplomataként vált ismertté, aki az európai térkép újrarajzolásában is komoly döntési szerepet kapott.
A megállapodás okai
A második világháború végén Magyarország helyzete – korábbi német szövetségesként – meggyengült. A szovjetek célja az volt, hogy a békekonferenciára minél kedvezőbb pozícióval érkezzenek, és ebben Beneš aktív támogatójuk volt.
Következmények
A megállapodást követően sor került a Csehszlovákiából történő kitelepítésekre (a „Benes‑dekrétumok” keretében), valamint a Délvidéken tragikus eseményekre is. A feszültség olyan mély volt, hogy az etnikai ellentéteket kifejező rigmusok még ma is hallhatók voltak a térségben.
Térképes illusztráció:
Térkép címe: Közép-Európa 1945-ben – Kárpátalja átadása a Szovjetuniónak
A térkép ábrázolja:
- Csehszlovákia területét az 1938 előtti állapotok szerint.
- A Szovjetunió nyugati határát.
- A Kárpátalja nevű régió elhelyezkedését, amelyet 1945 júniusában csatoltak a Szovjetunióhoz.
- A megváltozott határvonalat 1945 után, amely az Ukrán SzSzK része lett.
Magyarázat:
Ez a régió korábban a történelmi Magyarország része volt, a trianoni döntés után Csehszlovákiához került, majd a második világháború végén Sztálin követelésére a Szovjetunióhoz csatolták. A döntés a Beneš–Sztálin-megállapodás következménye volt.
Kronológiai összefoglaló:
- 1935–1938: Edvard Beneš Csehszlovákia elnöke, majd a müncheni egyezmény után emigrál.
- 1940–1945: Beneš Londonból vezeti a csehszlovák emigráns kormányt, amely fokozatosan Moszkva irányába tolódik el.
- 1943 december: Beneš Moszkvába látogat, ahol tárgyalásokat folytat Sztálinnal.
- 1945. június 29.: Aláírják a csehszlovák–szovjet szerződést Kárpátalja átadásáról.
- 1945. október–1947: Beneš megerősíti a hatalmat Csehszlovákiában, de a szovjet befolyás egyre erősebb.
- 1948: A kommunista hatalomátvétel után Beneš lemond, nem írja alá az új alkotmányt.
Edvard Beneš diplomáciai tevékenysége és következményei:
Pozitívumként értékelt lépései:
- Csehszlovákia területi integritásának részbeni helyreállítása a második világháború után.
- A londoni emigráns kormány nemzetközi elismertetése.
Negatív következmények:
- A Benes-dekrétumok alapján németek és magyarok százezreit űzték el Csehszlovákiából kollektív bűnösség alapján, ami máig vitatott.
- A szovjet befolyás megerősödése – saját hatalma megőrzéséért cserébe Sztálin politikai feltételeit elfogadta.
- Kárpátalja „lemondása” stratégiai alku volt, amelyért cserébe Csehszlovákia megőrizhette nyugati részeit – de az árát a magyar közösség és a helyi lakosság fizette meg.
