A Nyírvidéki Regionális Kisvasút, közismertebb nevén a Nyírvidéki Kisvasút egy 760 mm nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonal, mely mintegy 20 települést és tanyát köt össze Nyíregyházával.
A kezdetek
A Nyírvidéki Kisvasút különlegessége, hogy a többi keskenynyomközű vasúttal ellentétben nem csak teherszállítás céljából épült, már korán nagy hangsúlyt kapott a személyszállítás is. A kisvasút 760 mm nyomtávolságú; 51 km-es fővonalát Nyíregyháza és Dombrád között 1905. december 21-én adták át. A személyforgalom 1906. március 24-én indult meg ezen a vonalon. A Herminatanya–Balsa 15 km-es szárnyvonalat 1911. augusztus 6-án nyitották meg. Ezen már az átadás napján jártak személyvonatok. A Nyíregyháza belterületén haladó, Sóstóig tartó 8 km-es szakaszt villamosították, így a helyi közlekedést villamos motorkocsikkal oldották meg.
Az egyesítés
1930. október 23-án adták át a balsai Tisza-hidat. Ezzel a Nyírvidéki Kisvasút közvetlen összeköttetésbe került Bodrogközi Gazdasági Vasúttal. Az összekapcsolt pályák együttes hossza meghaladta a 187 km-t. A személyszállító vonatokat kezdetben benzin-elektromos, majd dízel üzemű mozdonyok vontatták. Az áruszállításban ekkor még gőzmozdonyokat alkalmaztak. 1937-től Nyíregyháza és Sárospatak között gyorsmotorvonatok közlekedtek. A Tisza nevű könnyű pótkocsis motorkocsival közlekedtetett menetrend szerinti járatokkal elért 60 km/h-s sebesség ma is rekord a keskenynyomközű közlekedés hazai történetében. A vasúton mind a személy-, mint a teherforgalom jelentősen fellendült. A felemelkedésnek a II. világháború vetett véget, a Tisza-híd 1944-es felrobbantását követően a hálózat végleg két részre szakadt. Ezután az utasok komppal szállhattak át egyik vonatról a másikra. A Hegyközi Kisvasutat 1980-ban számolták fel.
Az államosítás után
A II. világháború után 1948-ban ezt a vasutat is állomosították, ekkor a MÁV Debreceni Vasútigazgatósághoz került. 1949-ben összevonták a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal Nyírbodrogi Kisvasút néven. Az állami igazgatás hatására megkezdődött a vasút korszerűsítése. A modern járművek beszerzése magával vonta a pálya átépítését is. A kopott, 13 kg/fm tömegű síneket 23 kg/fm-esre cserélték, több helyen betonaljakat beépítve. Az 1960-as évek elején leselejtezték a már csak tehervonatok továbbítására használt gőzmozdonyokat is. 1969-ben megszüntették a vasút városon belüli, villamosított szakaszát, helyette egy várost elkerülő szakasz épült a Nyíregyháza–Záhony-vasútvonallal párhuzamosan, mely a sóstói felüljáró után Sóstó-Gyógyfürdő állomáson csatlakozik a vonalhoz. A vasútüzem teljes felszámolása is napirenden volt, de ezt a vonatok nagy kihasználtsága miatt elvetették.
A jelen
Az 1990-es évek elején a Nyírvidéki Kisvasúttal kapcsolatban is felmerült a megszüntetés lehetősége, azonban az utazóközönség továbbra is igényt tartott a vasútra, így elálltak a gondolattól. Ma a vonatok kihasználtsága változó, az utasok többsége Nyíregyháza-Vásártér, valamint Kótaj megállókig utazik. A rosszul megszerkesztett menetrend, valamint az amortizálódó infrastruktúra miatt azonban fennáll a veszélye egy jelentősebb utasvesztésnek, ami a vasút végét is jelentheti.
Járműállomány
A Nyírvidéki Kisvasút C–50 típusú pályafenntartó üzemi dízelmozdonya Herminatanya állomáson
Nyíregyháza közös (MÁV és NyK) modern állomásépülete a kisvasút vágányával7 db Mk48 sorozatú dízelmozdony, ezeket személyvonatok vontatására használják
1 db C–50 sorozatú dízelmozdony, ezt csak pályafenntartási munkákra használják
Ba–w (korábban Bax) sorozatú személykocsik eltérő kivitelben és állapotban
Különféle üzemi célú (pl. Pft.) teherkocsik
Forrás: Wikipédia
Cím: Balsa Külterület 1
Tel: +36 (42) 424 030
E-mail: [email protected]
Web: http://www.balsa.hu/
