Nyíregyházán beköszöntött a digitális jólét

forrás: Kossuth Rádió, G7

A Digitális Magyarország Program célja, hogy Magyarországon 2018-ra minden háztartásban elérhető legyen a szélessávú internet. Ezt a kormányfő még 2014 februárjában jelentette be. Menet közben a Program a Digitális Jólét címet kapta.

A kormány vállalta, hogy 30 megabites sávszélességet biztosít minden háztartás számára, ez szupergyors internetet jelent, emlékeztetett Solymár Károly Balázs, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára a Kossuth Rádió G7 című műsorában. Hozzátette: ez a sávszélesség elegendő ahhoz, hogy egy háztartásban akadozásmentesen, zavartalanul lehessen filmet nézni.

Európában elsők lehetünk

Egy tavalyi felmérés szerint az átlagos letöltési sebesség tekintetében a húsz legjobb között van Magyarország, s ezt a helyet továbbra is tudtuk tartani. Ha 2018-ig megvalósul a Digitális Jólét Program, azzal Európában elsők lehetünk. A programnak azonban csak egyik feltétele az infrastruktúra, vagyis hogy mindenütt szupergyors internet legyen, ezen túl a képzés, a digitális gazdaság, az elektronikus közszolgáltatások megvalósítása is beletartozik.

Megkezdődtek a fejlesztések

Solymár Károly Balázs elmondta, a fejlesztéseket két részre kell bontani: egyik részét képezik a szolgáltatók önkéntes vállalásai, ők saját forrásaikból megkezdték az építkezéseket. Az uniós forrásból elnyerhető beruházásokra 2015. augusztus végén jelent meg a pályázati kiírás, január 28-ig, illetve a második fázisban február 23-ig nyújthatják be pályázataikat a szolgáltatók. 2016 júniusában kezdődhetnek meg a pályázati pénzből megvalósuló építkezések. Az uniós forrás 68 milliárd forint vissza nem térítendő és 10 milliárd forint visszatérítendő támogatást jelent. Közel ugyanilyen nagyságrendben vállalnak fejlesztéseket a következő években a piaci szereplők.

A helyettes államtitkár arról is beszélt a műsorban, hogy az infokommunikációs szektor súlya a GDP arányában közvetlenül 12 százalékos, de nagyon sok közvetett hatása van, így a teljes súlya húsz százalékos. Közvetlenül 170 ezer ember dolgozik ebben a szektorban, közvetett módon pedig közel négyszázezer embernek ad munkát az IT-szektor, amely az autóipar után a második legnagyobb exportőr szerepét tölti be.

Folyamatos az informatikushiány

Az ágazat komoly problémája az informatikus utánpótlás, így Solymár Károly Balázs a következő időszak első számú feladatának ennek megoldását nevezte. Hozzátette: jelenleg háromezer informatikusállás lenne azonnal betölthető, a következő időszakban pedig 13 ezer állásra keresnek majd munkaerőt.

A helyettes államtitkár elmondta azt is, hogy a magyarorszag.hu portálon 87 féle, ügyfélkapus azonosításhoz kötött ügyet lehet online intézni. Jelenleg ugyan több mint kétmillió embernek van ügyfélkapus hozzáférése, mégis csak a lakosság harminc százaléka használja az elektronikus ügyintézést, részben mert nem tudnak róla, hogy mit lehet ily módon intézni, vagy nem tudják, hogyan lehet ezt megtenni. Emellett a magyarorszag.hu portál nem megfelelően felhasználóbarát, s ezt mindenképpen meg kell újítani, egyszerűvé, felhasználóbaráttá kell tenni, magyarázta Solymár Károly Balázs.

Új helyzet a szolgáltatások területén

Az internet új helyzetet teremt a szolgáltatásokban is. Arra a kérdésre, hogy vajon az illegális letöltésektől elmozdulhatunk-e a fizetős tartalmak felé, Solymár Károly Balázs úgy válaszolt: illegális letöltés mindig lesz, ha azonban megfelelő az árazás, a felhasználók inkább ki fogják fizetni a díjakat. A zeneletöltéseknél már jól látható, hogy havi vagy átalány díj ellenében óriási választékot kínálnak a felhasználóknak.

Nyíregyházán indult el az ország első 300 megabites mobilinternet-szolgáltatása

Az internet és a számítógép használatának megtanulását sosem késő elkezdeni. Nyíregyházán tavaly decemberben kapcsolták be az ország első 300 megabites mobilinternet-szolgáltatását a Telekom hálózatán. Ez a külterületi részeken, a bokortanyákon különösen fontos, mert jelenleg vannak olyan helyek, ahol a domborzati viszonyok miatt egyáltalán nincs szolgáltatás. Emellett hatezer embernek biztosítanak ingyenesen hordozható számítógépeket és táblagépeket, és annak kezelésére is megtanítják a felhasználókat. Van, aki külföldön élő gyermekeivel tudja tartani a kapcsolatot, sok családban pedig a gyerekek tanulásához nyújt óriási segítséget az internet-szolgáltatás.

Egyre több cég támogatja az iskolákat

Mostanra egyre több cég támogatja eszközökkel az iskolai oktatást is. Nemrégiben több intézmény kapott tableteket a Vodafone-tól, köztük a hejőkeresztúri IV. Béla Általános Iskola, melynek igazgatónője a műsorban elmondta: az intézményben a kétszáz tanuló 73 százaléka hátrányos helyzetű. A tabletekkel mostantól minden gyereket egyéni feladatokkal lehet fejleszteni.

A Telenor pedig a Hipersuli Oktatási Program keretében biztosított országszerte tableteket, mobilinternetet iskoláknak.