Home Főhírek Külföld Nyilvános utcai kivégzésekkel és embervadászattal üzennek a tálibok a Biden-hazugságnak..

Nyilvános utcai kivégzésekkel és embervadászattal üzennek a tálibok a Biden-hazugságnak..

Tálibok járőröznek Kabulban 2021. augusztus 19-én. FORRÁS: MTI/AP/RAHMAT GUL

Embervadászatot folytatnak a tálibok Afganisztánban. Házról házra járnak, és az előző, törvényes afgán kormánnyal együttműködő embereket keresik: katonákat, rendőröket, hivatalnokokat. Ha nem találják őket, a rokonaikat ölik meg.

A Deutsche Welle egyik újságírójára napok óta vadásznak, miután nem találták, az egyik rokonát egyszerűen fejbe lőtték.

Hiába ismételgeti a baloldali propaganda, hogy meg kell várni, hogy kiderüljön, megváltoztak-e a tálibok, nincs mire várni. Kiderült: természetesen nem változtak meg. Ígéretük ellenére fokozzák az újságírók és az Egyesült Államoknak vagy a NATO-nak dolgozók utáni kutatást.

Még több külföldi hír

A tálibok házról házra járnak, le akarnak tartóztatni mindenkit, aki együttműködött az előző, törvényes afgán kormánnyal. Sorra jelentenek ilyen eseteket a közösségi médiában.

Egy német szabadúszó újságíró azt írta:

Forrásaim megerősítik, hogy több nyilvános kivégzés volt Kandaharban. Aki azt hiszi, hogy ezek az emberek megváltoztak, hogy vannak „mérsékelt tálibok” is, és „esélyt kell adni nekik”, és „merni kell kipróbálni” – azonnal felejtsék el! – számol be egy német szabadúszó újságíró.

AZT, HOGY A TÁLIBOKBAN BÍZNI KELL, JOE BIDEN KEZDTE SUGALLNI, ÉS CSATLAKOZTAK HOZZÁ A BALOLDALI POLITIKUSOK A VILÁGBAN, HOGY LEPLEZZÉK AZ AMERIKAI ELNÖK HATALMAS BUKÁSÁT. 

Erre azonban – ahogy az várható volt – semmi esély. A tálibok ugyan teljes amnesztiát ígértek azoknak, akik a megválasztott afgán kormánynak dolgoztak, a valóságban embervadászatot folytatnak. Az ENSZ bizalmas jelentése szerint egyre intenzívebben keresik azokat is, akik az amerikaiakkal vagy a NATO-val dolgoztak.

Az ENSZ kockázatértékelési szakértői csoportjának jelentése szerint a táliboknak listája van azokról az emberekről, akiket le akarnak tartóztatni. A legveszélyeztetettebbek azok, akik vezető tisztségeket töltöttek be az afgán fegyveres erőkben, a rendőrségben és a hírszerzésben – idézi a dokumentumot a Le Figaro.

Még több külföldi hír

Az ENSZ jelentése szerint a saria, a szélsőséges iszlám törvénykezés szabályai alapján, ha valakit nem találnak meg, a családtagjait viszik el, vagy ölik meg. A Le Figaro szerint Ghazni tartományban kilenc embert mészároltak le a tálibok, akik egy etnikai kisebbségi csoporthoz tartoztak.

Tálibok járőröznek Kabulban 2021. augusztus 19-én. FORRÁS: MTI/AP/RAHMAT GUL

A tálibok, amikor egy Deutsche Welle-nek dolgozó újságírót nem találtak, közvetlen közelről gondolkodás nélkül lelőtték a családtagjait.

Egy magánrádió vezetőjét lelőtték, egy televízió vezetőjét elhurcolták.

Egy afgán tévés műsorvezetőnő, Shabnam Dawran a nemzetközi közösségtől kért segítséget. Mivel nő, a tálib hatalomátvétel napján kitiltották az afgán televízióból ” Az életünk veszélyben van ” – mondta egy csütörtöki online videón.

Még több külföldi hír

Éhínség következhet Afganisztánban

A háborús helyzet nem tett jót az afgán élelmiszer-termelésnek, amit a harcok kiújulását megelőzően is számos probléma sújtott a koronavírus-járványtól az aszályig.

Élelmiszerhiány fenyeget minden harmadik afgánt a klímaváltozás és a háború következtében – közölte Mary-Ellen McGroarty, az Élelmezési Világprogram (WFP) afganisztáni irodájának vezetője az AFP francia hírügynökségnek adott pénteki telefonos interjújában.

Fotó: WAKIL KOHSAR / AFP

 

Az országban már a harcok fellángolása előtt is hiány volt élelmiszerből és a helyzeten csak rontott a koronavírus-járvány. Az elmúlt három évben a második aszály sem segíti a termelést, miután az idei tél volt a legszárazabb az utóbbi harminc évben. Ennek köszönhetően az olvadással keletkező vízkészletek is csökkentek, ami az állatállomány ritkulását hozta magával.

A háborús helyzet tovább fokozza a problémákat, hiszen a fegyveresek sok termőterületet elpusztítottak, miközben a földeken dolgozók elmenekültek otthonaikból. Az összecsapások során az infrastruktúra is megrongálódott, hidak omlottak össze, utak váltak járhatatlanná – közölte Mary-Ellen McGroarty.

Még több külföldi hír

Az ENSZ segélyszervezetei augusztus közepén már jelezték, hogy humanitárius katasztrófától tartanak a tálibok gyors előretörése miatt. A WFP szóvivője, Tomson Phiri ekkor azt mondta, hogy csak a gyerekek közül mintegy kétmillióan szorulnak segélyre. A szervezetnek 200 millió dollárra lenne szüksége az év végéig, hogy biztosítani tudja az élelmet a rászorulóknak – tette hozzá.

origo

Hirmagazin.eu

Exit mobile version
Megszakítás