Flörtölünk, ismerkedünk, és még papírt sem mindig akarunk hozzá – derül ki a WISE Business English Solutions közel 500 fős, friss kutatásából, sőt, úgy tűnik, hogy nyelvtanulási hajlandóságunk is fejlődőben van.
Vajon, milyen nyelvtanulási szokások vannak azok körében, akik már beszélnek valamennyire legalább egy nyelvet? A megkérdezettek 72%-a kettő vagy több idegen nyelven is beszél, 73%-uk kudarc nélkül lendült át ismerkedési kísérletein, amikor egy vonzó külföldire vetett szemet, hiszen magabiztos nyelvtudása átsegítette minden akadályon. 88% azt is megúszta, hogy külföldi tartózkodása során átverjék, azért, mert nyelvi korlátai lettek volna. A legmagasabb pozitív válaszadási arány (95%) a szexuális együttlétek és az idegen nyelvek kapcsolatában született. Ez vajon azt jelenti, hogy a légyottokhoz szükséges alapszókincsnek szinte mindenki birtokában van?
Fejlődnénk, de nem klasszikus módszerekkel
A megkérdezettek 84%-a szerint hasznos, sőt ma már elengedhetetlen nyelveket beszélni, 95% angolul, 49% pedig németül vagy németül is beszél, a francia és a spanyol kissé lemaradva, de szintén népszerű. Sokszor éri a magyar embert az a vád, hogy nem fordít kellő figyelmet nyelvtudása fejlesztésére, azonban a kutatás erre vonatkozó válaszai teljes mértékben ellentmondanak. A megkérdezettek 96%-a tervezi ugyanis nyelvtudása további fejlesztését. Igaz, megoszlanak a válaszok a módszereket illetően, de a szándék mindenképpen előremutató. 31% amellett, hogy hetente többször is szeretne órákat venni, még arra is szánna időt, hogy otthon is fejlessze nyelvtudását. 72% viszont az erre vonatkozó kiadásait, havi szinten 12.000 Ft alatt tartaná, ami a nyelvstúdiók számára valószínűleg nem túl jó hír.
Elégedetlenek vagyunk a nyelvoktatással
Szinte mindenki az angol és a német nyelvet tartja a leghasznosabbnak, míg a dobogó 2. fokára a spanyol és a francia kapaszkodott fel, nagyjából holtversenyben. Érdekes, hogy míg a válaszadók 87%-a közoktatási tanulmányainak köszöni nyelvtudását, ezen órák hasznosságát egy későbbi kérdésben csupán 5% értékeli pozitívan. Ezzel szemben közel 30% a magánórák és a nyelvi kurzusok mellett tette le voksát. Csoportos órák tekintetében azonban az látszik, hogy a klasszikus, iskolarendszerű tematika mentén haladó órák helyett a megkérdezettek 41%-a sokkal szívesebben választja az interaktív, kötetlen légkörű órákat. Ez talán nem is meglepő. „Éppen ezért népszerűbbek a beszélgetős estek, ahol a jó légkör, a lazaság, az interaktív feladatok sokkal motiválóbbak a résztvevőknek. A legfőbb probléma általában, hogy még a jó nyelvtudással rendelkezők sem mernek beszélni, ezeket a gátlásokat, viszont nem lehet szigorú keretekkel vagy munkafüzeti példafeladatokkal oldani” – mondja Gyulai Éva, a WISE Business English Solutions ügyvezetője. Lehetséges, hogy a klasszikus iránti lázadásunknak tudható be az is, hogy a válaszadók 48%-a volt már elégedetlen a nyelvtanfolyammal, amin részt vett, hiszen 61%-ban az órák minőségét és a rossz tematikát jelölték meg elégedetlenségük okának.
Beszélünk, de „papír” nélkül?
A megkérdezettek 38%-ának nincs nyelvvizsgája. Ez aggasztóan magas arány, főleg annak tükrében, hogy mára már a jobb nevű felsőoktatási intézményekbe kerülésnek szinte alapfeltétele egy vagy több nyelvvizsga bizonyítvány megléte. A kutatás 500 fős, a teljes magyar lakosság tekintetében nem reprezentatív, online lekérdezéssel készült 2016 májusában a SurveyMonkey rendszerén keresztül, a Facebookon a kitöltésre irányuló felhívás alapján történő önkéntes részvétel eredményeképp. A megkérdezettek 29,98% férfi, 70,02% nő volt. Korosztályi megoszlás: 20 éves vagy fiatalabb 43,53%, 20-29 éves 43,94%, 30-40 éves 6,98%, 40 évtől idősebb 5,54%. Végzettség szerinti megoszlás: 23,05 % egyetem/főiskola, 57,41% szakiskola/gimnázium, 19,55% általános. Lakóhely szerinti megoszlás: 45,27% budapesti, 54,73% vidéki.
forrás: Arvalicom
