Hiába tombol a koronavírusok megszámlálhatatlanul sok variánsa az őszi járványszezonban, a társadalmi megosztottságot előidéző pandémiás időszak intézkedései miatt az emberek nagy része érdektelenné vált a Covid-fenyegetettség iránt.
Sokkal jobban izgatják az európaiakat a háborús konfliktusok és az infláció, ezért egy újabb egészségügyi vészhelyzet esetén a többség be sem tartaná a közegészségügyi ajánlásokat – derül ki egy friss tanulmányból. Itthon is hódít az omikron, de elmarad a járványpánik.
Nyakig benne vagyunk az őszi vírusszezonban: gyakorlatilag nincs olyan, akit a családjában, a munkahelyén, a gyermeke iskolájában, kisebb-nagyobb közösségében mostanra ne ért volna utol valamilyen módon a torokfájással, levertséggel, lázzal, jellegzetes náthaszerű tünetekkel járó, felsőlégúti megbetegedés, amelynek lefolyása változatos – akad, aki pár nap alatt, enyhébb tünetekkel túlvan a betegségen, míg másokat egy-két hétre ágynak döntenek a mostani kórokozók.
Európa szerte hódítanak az új mutánsok
A szezonális vírusok rutinszerű térhódítása a hűvösebb idő beköszöntével nem annyira meglepő, sőt, megszokott, viszont annak ellenére, hogy az ősz elején a Covid új, pusztító variánsairól cikkezett a nemzetközi és a hazai sajtó, már nem uralkodik el a járványpánik.
Holott, előbb az Eris elnevezésű omikronvariánsról terjedt el, hogy minden korábbinál gyorsabban és agresszívebben mutálódik, ezért alattomosan kikezdheti az edzett immunrendszerűek egészségét is – több országból már a nyár végén súlyosabb megbetegedésekről érkeztek jelentések.
Majd az Eris mellé felzárkózott a Pirola elnevezésű variáns is, amelynek berobbanása miatt például az Egyesült Államokban egyes modellszámítások szerint 55-450 ezer Covid-halálesetet prognosztizáltak az őszi-téli időszakra. A Pirolát már lefülelték számos országban Dél-Afrikától Ausztráliáig, és legutóbb az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) is azt jelezte, hogy az uniós országokban tovább emelkedik az intenzív kórházi ápoláshoz és a halálesetek számának növekedéséhez vezető, Covid–19-es esetek száma.
Észre se vesszük, ha nincs adat?
Valószínűleg épp egy járványhullámban vagyunk Magyarországon, amit a járványügyi megfigyelőrendszer adatok híján nem tud kimutatni, pedig félelmetes tempóban terjednek az újabb variánsok – nyilatkozta októberben Oroszi Beatrix epidemiológus a Telexnek. Kiemelte, hogy rettenetesen sokféle omikron-alvariáns kering egyszerre, amelyek egymással vetélkednek és mindegyik mutálódik, így előfordulhat, hogy valamelyik változat evolúciós előnnyel jön ki a versenyből, vagyis többeket az elviselhetőnél jobban ledönt a lábáról.
A mostanra követhetetlenné vált Covid-variánsok itthoni alakulása és a megbetegedésekben való „felelőssége” azonban – szemben a 2020-tól kezdődött, nagy járványidőszakkal – pontos adatok, kimutatások híján csak találgatásokra ad okot a szakemberek körében is.
A pandémia alatt még napi szinten részletesen tájékoztató Nemzeti Népegészségügyi Központ is csak azt teszi közzé a mostani szezonban, hogy hetente miként alakul a SARS-CoV-2 örökítőanyag országos átlagkoncentrációja a szennyvízben.
A 40. héten például azt jelentették, hogy országosan mintegy húsz mérési helyen emelkedett, de a legtöbb településen stagnált, míg Pécsett a magas kategóriába került, viszont a fővárosban és környékén, illetve Győrben, Kaposváron és Szekszárdon csökkenésnek indult az örökítőanyag.
Egyelőre nincs új Covid-oltás itthon
Rusvai Miklós virológus az Info rádiónak legújabban megerősítette, hogy hazánkban jelenleg az oltópontokon sem elérhetők a koronavírus elleni vakcinák. Holott azok felvételét a szakember akár az influenza elleni védőoltással együtt javasolja a gyengébb immunrendszerrel rendelkező betegeknek, bár a háziorvosoknál már készleten lévő influenzaoltás fontosabb lehet – főként a 70-80 év feletti, sokszervi betegségben szenvedő, vírusokra érzékeny, idősotthonokban élő embereknek, és a várandós kismamáknak. A víruskutató emlékeztetett: Magyarország elvileg 300 ezer adagnyi oltóanyagot kapott az EU-tagállamok rendelkezésére bocsátott 10 milliós mennyiségből, és például Ausztriában, Németországban, Norvégiában már elérhetők az újabb omikron-specifikus törzsek elleni vakcinák. Ez azért is érdekes, mert szerinte az influenzával és a Coviddal történő, szimultán fertőzés lehetősége most is fennáll, noha az a megfelelő immunitással rendelkező szervezetekben nem okoz súlyosabb tüneteket – írja az Infostart.
Van, aki túlbecsüli, van, aki bagatellizálja
Egy osztrák részvételű kutatócsoport egy reprezentatív, 11 európai országban végzett felmérésben most azt találta megállapítani, hogy rengeteg embernek eleve torz emlékei vannak a koronavírusjárványról, és attól függően, hogy annak idején éltek-e a vakcinázás lehetőségével, a többség most túl- vagy alulbecsüli a Covid-fertőzések kockázatát.
A németországi bambergi egyetem Pszichológiai Intézete által vezetett kutatás leszögezi: a koronajárvány viszályokat és polarizációt váltott ki szerte a világon, ami a 2023 elején feloldott járványügyi szigor utolsó hónapjaiban már határozottan észrevehető volt az egyes közöségekben, akár családokon belül is, vagy akár az utcán tartott tüntetéseken, amelyből több is volt az európai nagyvárosokban.
A megosztottság eredményeképpen a SARS-CoV-2 ellen beoltott emberek mostanra túlbecsülik a fertőzéstől való félelmüket, míg az oltatlanok általában bagatellizálják, és egyre inkább megkérdőjelezik számos, az egészségügyi válság idején hozott intézkedés indokoltságát, amely a jövőben megnehezíti a hasonló lépéseket a kormányok számára – állapítja meg a Kurier által idézett felmérés.
Nem jönne be az újabb korlátozás
Ennek eredményei aláhúzzák, hogy minél nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az emberek az oltottsági állapotuknak, annál irreálisabbá váltak az emlékeik a pandémiás időszakról, és azok, akik nincsenek beoltva, többégében határozottak azzal kapcsolatban, hogy – a jövőbeli járványok esetén – nem kívánják követni a politika által elrendelt szabályokat.
Azt a világ egészségügyi válsághelyzetekre való felkészültségét monitorozó Global Preparedness Monitoring Board is megállapította nemrég, hogy a világ nincs felkészülve egy következő globális járványra.
Megírtuk: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Világbank által 2018-ban létrehozott független csoport elemzésében hangsúlyozta, hogy a világ kapacitása egy esetleges új pandémiás fenyegetés kezelésére azért sem megfelelő, mert az egyes országok visszafogták felkészülésüket, míg akad, ahol alig történt érdemi haladás.
A járványok idővel annyira kimerítik az embereket, hogy kevésbé valószínű, hogy követnék a közegészségügyi ajánlásokat – állapították meg egy, a Nature Communications folyóiratban nemrégiben megjelent, másik tanulmányban.
Ezt egy úgynevezett „pandémiás fáradtság skála” segítségével mérték fel, amely azt kutatta, hogy mennyire hiányzik az érdeklődés az egészségvédelmi ajánlások iránt egy esetleges újabb, vészhelyzeti időszakban. Eszerint az idősebbek érzékenyebbek a koronavírusjárvány alatt jellemző, felfokozott hangulatra, míg a fiatalabbak a jövőben profitálnának az olyan intézkedésekből, amelyek nagyobb hangsúlyt fektetnek a társadalmi bizalom megerősítésére is.
A német kormány nem szívesen borzolja tovább a kedélyeket
Németországban már senki sem akar hallani a koronavírusról, sem a politikusok, sem a lakosok – írja a Süddeutsche Zeitung. Annak ellenére sem, hogy a szövetségi kormány SPD párti egészségügyi minisztere szeptember közepén nyilvánosság előtt kapta meg az ötödik, koronavírus elleni védőoltását, és ajánlotta annak felvételét a 60 évnél idősebb németek számára. A berlini politikai figyelmét azonban úgy tűnik, jobban lekötik a geopolitikai feszültségek, mert több kormánytag úgy nyilatkozott, hogy a koronavírus elleni védekezés immár magánügy, az idei őszre-télre nem terveznek semmilyen kötelező védőintézkedést. Friss felmérések szerint a lakosság sem akar hallani a vírusról, mert az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktus és a még mindig szokatlanul magas infláció már épp eléggé válsághangulatot teremt, ezért a Covid ismételt felkapása, mint nagy téma, egyetlen politikai erő számára sem lenne jó stratégiai döntés. Csak abban az esetben, ha a járvány elharapózna és ez a gazdaság számára újabb kihívásokat jelentene. Ez esetben viszont komoly vita alakulna ki, hogy szükséges-e ismét a maszk kötelező viselése vagy az otthoni munkavégzés elrendelése – állapítja meg a napilap.
Forrás
