A csokoládé lassan luxuscikké válik. A Magyar Édességgyártók Szövetségének kerekasztal-beszélgetésén szakértők elemezték a kakaópiacot felkavaró trendeket: szó esett többek között árfolyam-kilengésekről, spekulációkról, alternatív alapanyagokról és a klímaváltozásról.
Manapság jellemzően gyomorgörccsel vágunk bele a nagybevásárlásba, hiszen az élelmiszerek ára az egekbe szökött – köztük csokoládé ára is, amelyhez a kakaókrízis nagyban hozzájárult, a kakaóbab ára ugyanis tavaly ősz óta a négyszeresére ugrott.
Magyar Édességgyártók Szövetsége csütörtökön tartott szakmai sajtóbeszélgetésén Dr. Török Róbert, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum igazgatója a csokoládé történetéről tartott előadásából kiderült, hogy a kakaó árának drasztikus emelkedése nem újdonság, ugyanis az elmúlt 300 évben is folyamatosan drágult. A kakaó ára jellemzően a válságok közepette szokott emelkedni. A második világháború után például nagy volt az alapanyaghiány és egyéb károk is nehezítették a gyártást, de a 60-as évekre csökkentek az árak, nőtt a termelés és érkezett a kakaóbab is. Magyarországon egyébként a 18. században jelent meg a kakaó a nemesek kedvenceként, a polgárság körében viszont a cukrászatnak köszönhetően csak a 19. században terjedt el.
Felfordulás a kakaópiacon
Amikor valamilyen elképesztő növekedés vagy csökkenés tapasztalható az árakban, az keresleti vagy kínálati sokkra vezethető vissza. Általános megállapítás, hogy az árak hosszú távon a korábbi szintjükhöz konvergálnak, vagy új egyensúlyi szintet találnak.
„Azt lehet látni, hogy eddig 2500-3000 tonnánkénti áron ingadozott a kakaó árfolyama, amit viszonylag kiegyensúlyozott kereslet és kínálat jellemzett, ami az árakban nem hozott érdemi növekedést vagy csökkenést. A nemzetközi piacon fellelhető árakat az eladók, a vevők és a spekulánsok ténykedése befolyásolja” – magyarázta Bukta Gábor, a Concorde Csoport elemzési üzletágvezetője. A piaci szereplők ugyanis tudják, hogy milyen áremelkedés vagy csökkenés lehet reális, ezért az árak a kilengést követően vagy visszarendeződnek, vagy új egyensúlyi szintet találnak. Így lesz ez a kakaópiacon is.
Bár az utóbbi hónapokban a kakaó tonnánkénti ára 2-3 ezer dollárról 4, 6, 8, sőt 10-12 ezer dollárra is felszökött, és az International Cocoa Organisation adatai szerint idén a termelés 11,6 százalékos csökkenése várható, a nyersanyagpiacokat folyamatosan figyelő elemzők – közöttük a Bloomberg és J.P. Morgan pénzügyi szakemberei – arra számítanak, hogy
a kakaó ára egy-két éven belül 6 ezer dollár körüli szintre mérséklődik.
A globális kakaótermesztés egy viszonylag szűk sávra tehető a világérképen: Elefántcsontparton termelik a kakaó 44 százalékát, de jelentős termelők még Ghána, Kamerun, Nigéria, Ecuador, Indonézia és egyéb nyugat-afrikai részek is – ez a földrajzi koncentráció pedig komoly kockázatok forrása. A monokultúrás gazdálkodás erdőirtáshoz és talajromláshoz vezet, a kakaónövények 50 százalékát a klímaváltozás fenyegeti, miközben egy kilogramm kakaó előállításához 24 ezer liter víz szükséges, így a kínálat könnyen megcsappant. Ha a kínálat visszaesik, akkor az ahhoz vezethet, hogy az árak akár tartósan is felfelé ívelhetnek. A kakaó készletállománya 2023 óta folyamatosan csökken, a kereslet pedig egyre növekszik.
Az édességek kiskereskedelmi árát ugyanakkor a kakaópiaci turbulencia kevéssé tépázza, mondta Bukta Gábor. A csokoládé bolti árához a kakaó költségei eleve alig 20 százalékot adnak. A termékek kakaótartalma emellett erősen eltérő, és a gyártók határidős ügyletekkel is védik magukat az áringadozás kockázataival szemben. Az ilyen szerződésekbe foglalt, jegyzési árak csökkenése szintén 6 ezer dollár körüli kakaóárat valószínűsít 2025-2026-ra. A szakember szerint a piac mostanra már túl van a sokkon.
Másfélszeres csokiárakkal is számolhatunk
Takács István, a Szerencsi Bonbon ügyvezetője az utóbbi 40-50 évet áttekintve kereskedelmi oldalról közelítette meg a helyzetet. Szerinte korszakváltás előtt állunk, ugyanis most egy lágy átmenet tapasztalható. Ezt azzal magyarázta, hogy a termelők most egy-másfél éves készletekkel rendelkeznek, ezek a készletek pedig még a tavalyi áron lettek biztosítva, ezért nem tapasztaltunk még nagyon drasztikus árnövekedést.
A jövő évet illetően viszont a csokoládéféleségeknél a kész táblás csokoládék esetében másfélszeres árnövekedéssel kell számolni.
A töltött és mártott áruknál – mint a szaloncukor – reális a 10 százalékos drágulás, mivel ezeknek a termékeknek kevesebb a kakaótartalmuk. A gyártók érdeke most, hogy alacsonyabb kakaótartalmú édességeket produkáljanak, de ilyen körülmények között nehezebb az innováció. A kereskedelmi vállalatok már nagyon odafigyelnek, hogy a fogyasztók mit vásárolnak, és könnyen visszautasítanak olyan termékeket, amik nem kelendőek. Az év eddigi hat hónapjában 10 százalékkal csökkent a csokoládéfogyasztás, viszont ősszel ez várhatóan újra nőni fog.
„A kistermelők azért vannak veszélyben, mert csak pár terméket állítanak elő, ezért nagy valószínűséggel el fognak hullani a közeljövőben” – mondta Takács István.
Napraforgómag, mint a kakaó alternatívája
A nyugat afrikai régióban a felaprózott földeken nagy szénlábnyommal és alacsony termelékenységgel gazdálkodó farmerek elszegényednek, gyakran gyerekmunkásokat dolgoztatnak veszélyes körülmények között. Éppen ezért a Planet A Foods elsőként a kakaó alternatíváját fejlesztette ki, mondta Katrin Förster, a cég üzletfejlesztési igazgatója, aki videókapcsolaton keresztül csatlakozott a kerekasztalhoz.
A 2021-ben alapított, német startup fenntartható alapanyagok létrehozását tűzte zászlajára, amelyekkel az élelmiszeripar átalakulását és a széndioxid-kibocsátás jelentős csökkentését segítené. A cég müncheni kutatólaborjában így született meg a ChoViva, amely a csokoládé ízélményét adja, de kakaó nélkül. Helyi termesztésű, száz százalékban természetes alapanyagokból – zabból és/vagy napraforgómagból – készül, amelyeket a kakaóbabhoz hasonlóan fermentálnak és pörkölnek. A rövid ellátási láncnak és az innovatív gyártási folyamatnak köszönhetően a ChoViva szénlábnyoma 90 százalékkal, vízfelhasználása 94 százalékkal kisebb, mint a csokoládégyártásé. Az innovatív alapanyag iránt olyan nagy szereplők is érdeklődnek, mint a Lindt.
Nem a kakaó kiváltása a céljuk, fenntartható alternatívát kínálnak, amit különösen a fiatalabb fogyasztók mindinkább elvárnak és értékelnek
– mondta Katrin Förster. A vevők elégedettek, ezért a cég Európában és Észak-Amerikában is bővíti gyártókapacitását, így a termelés évi 10 ezer tonnára fog növekedni.
Három irányban indulhatunk el, ha a kakaó alternatíváját keressük: bár a gabonafélék fermentálása és pörkölése kézenfekvő eljárás, de klónozással is el lehet érni a kívánt ízeket, illetve van, hogy nem csak a kakaóbabot, hanem a növényt is felhasználják alternatívaként – derült ki dr. Gyimes Ernő, a Szegedi Tudományegyetem Élelmiszer-mérnöki Intézetének egyetemi docense előadásából, amelyet Intődy Gábor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének titkára tolmácsolt a rendezvényen.
A csomagolással is akad probléma
Ami az édességgyártásban a kakaó, az a csomagolásban a cellulóz, amiből szintén nagy a hiány – mondta előadásában Rosta Péter, a Soproni Egyetem Faipari Mérnöki és Kreatívipari Kar Ipari Design tanszékének tanára. A csomagolás területén sem csupán a korszerű igényekre válaszoló formatervek készítése a feladat – amelyekért az egyetem hallgatói rangos hazai és nemzetközi díjakat kapnak –, hanem fenntartható megoldásokat kell kidolgozni.