A nemrég elfogadott panasztörvény egyik fejezete idegen test a jogszabályban, „nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét”.
Ezért Novák Katalin köztársasági elnök nem írta alá, hanem megfontolásra visszaküldte az országgyűlésnek, írja a hvg.hu.
A parlament április 11-én fogadta el a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló törvényt, amelybe az Európai Bizottság által kívánt bejelentővédelmi intézkedések mellé bekerült egy rész a „genderpropaganda” ellen és „a magyar életmód” védelmében.
A törvény ugyanis nemcsak a korrupciógyanú anonim bejelentését könnyítené meg, hanem azoknak a bepanaszolását is, akik kétségbe vonják „a házasság és család alkotmányjogilag elismert szerepét”. Az elég homályosan megfogalmazott pont miatt egy transz férfi önmagát jelentette be, hogy kipróbálja, mivel jár ez. Gulyás Gergely miniszter pedig a csütörtöki kormányinfón nem tudta megmagyarázni, mi a szándék.
Pénteken jelent meg az országgyűlés honlapján – bár a már Sándor-palotának nevezett államfői hivatalén nem – Novák Katalin köztársasági elnök visszaküldő levele. A szokatlanul kemény hangú vélemény szerint e fejezet
az elnevezésével szemben nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét,
mivel nem abból indul ki, hogy ezek az értékek nemzeti egyetértés tárgyát képezik. Eszközei vitathatók, mivel a közösség tagjai közötti bizalmatlanság növelését szolgálhatják. Nem minden esetben egyértelmű sem az, hogy pontosan milyen magatartások bejelentésére lehetne alkalmazható a fejezet, sem pedig az, hogy a megtett bejelentések pontosan milyen jogkövetkezménnyel járnának.
Így a homályos megfogalmazású rendelkezés gyakorlati alkalmazhatósága kétséges, és az egyes uniós szakpolitikai területeket érintő ügyekben eljáró hatóságok által működtetett elkülönített visszaélés-bejelentési rendszeren belül érdemben nem lehet kezelni.
Mindebből az államfő azt a következtetést vonja le, hogy a vitatott fejezet „a címével ellentétes hatású, az alaptörvényi értékek védelmére valójában nem alkalmas, így ezzel azok érvényesülését sem szolgálja. Sőt, e fejezet nemcsak nem erősíti, inkább gyengíti az alaptörvényi értékek védelmét.” Ezért kéri, hogy az országgyűlés e rész nélkül fogadja el újra a törvényt.
A köztársasági elnök politikai vétóját az országgyűlés egyszerű többséggel elutasíthatja, ami sokszor meg is történt például a szintén fideszes politikusként államfővé választott Áder János idején. De a mostani visszaküldő levél határozott fogalmazását nézve elég nehéz lenne megmagyaráznia Varga Judit igazságügyi miniszternek, ha a vétó elvetését javasolná.
