Mennyivel számíthatnak kevesebb nyugdíjra azok a nők, akik élnek a lehetőséggel, hogy 40 év jogosultsági idő után nyugdíjba vonuljanak, ahhoz képest, mint ha várnának az öregségi nyugdíjkorhatárig? – kérdezte olvasónk. Winkler Róbert nyugdíjszakértő válaszolt.
Olvasónk kérdése:
Munkavállaló februárban szerzi meg a nők kedvezményes nyugdíjba vonulásához szükséges 40 évet. A 65. életévét is idén novemberben tölti be, ekkor lenne öregségi nyugdíjas. Nagyon rossz egészségi állapotban van, ezért úgy döntött nem várja meg az öregségi nyugdíjat, hanem igénybe veszi a kedvezményes nyugdíjazást. Lehet-e tudni, hogy százalékos mértékben mennyivel számíthat így kevesebb nyugdíjra? Amennyiben beadta a papírjait a kedvezményes nyugdíj igényléséhez, a határozat kézhezvételekor még lemondhat-e a kedvezményes nyugdíj igénybevételéről, amennyiben kedvezőtlen nyugdíjat állapítanak meg számára? Másik munkavállaló idén, 58 éves korában, megszerzi a kedvezményes nyugdíjazáshoz a 40 évet, szeretné kérni a nyugdíjazását. Az ő esetében is kérdés, hogy vajon hány százalékkal lesz kevesebb a megállapított nyugdíj, mintha dolgozna még 7 évet az öregségi nyugdíjig? Azt hallotta, hogy minden év 2 százalék csökkentést eredményez. Van ilyen szabály? – sorolta kérdéseit olvasónk.
Szakértőnk válasza:
A nők kedvezményes öregségi nyugdíja ugyanolyan öregségi nyugdíj, mint amit a nyugdíjkorhatár betöltésekor állapítanak meg, a nyugellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összegét is ugyanazon jogszabályi rendelkezések alapján határozzák meg.
A két eltérő időpontban megállapított nyugellátás összege közötti különbséget több tényező is befolyásolja. Mivel a kedvezményes nyugdíjat a nyugdíjkorhatárnál jóval korábban is meg lehet állapítani, ezért a kedvezményes nyugdíjazásig szerzett szolgálati idő is jóval kevesebb lehet, mint amit tovább dolgozás esetén a nyugdíjkorhatár betöltéséig szerezhetne az adott személy. Például, ha a 40 év szolgálati és egyben jogosultsági idővel rendelkező személy a korai nyugdíjazás helyett még további 2 évet dolgozik, akkor a nyugdíj mértékének kiszámításakor az átlagkereset 80%-a helyett annak 84%-ában állapítanák meg a nyugdíját. Mivel a nyugdíjakat minden esetben a nyugellátás megállapításának kezdő időpontjában hatályos jogi szabályozás alapján kell számolni, ezért további különbséget eredményez az a tény is, hogy a nyugdíj megállapításakor az adott évi valorizációs szorzókat kell alkalmazni.
A kérdés első részében említett munkavállaló esetében – ugyanolyan szintű keresetek mellett – a februári és a novemberi nyugdíjazás közötti összegben érdemi eltérés nem lehet, azonban, ha a nyugdíjkorhatárig történő továbbdolgozás újabb egész évet eredményezne, akkor a nyugdíjmérték 2 százalékkal növekedne.
A másik munkavállaló esetében nem lehet megmondani, megsaccolni, hogy a jelenlegi vagy a 7 év múlva történő nyugdíjmegállapítás eredményezne részére magasabb összegű ellátást, illetve azt, hogy a későbbi nyugdíjmegállapítás mennyivel lenne magasabb összegű. Jelen időpontban még az idei évre vonatkozó valorizációs szorzók sem ismertek, azt pedig, hogy hét év alatt milyen kereseti szinttel rendelkezik valaki, és abban az időpontban milyen szabályozás lesz érvényben a nyugdíjak számítására vonatkozóan, lehetetlen megmondani.
A nyugdíjigényt az annak elbírálásáról rendelkező határozat véglegessé válásáig lehet visszavonni, e tekintetben a véglegesség a döntés közlésével áll be.
