A munka törvénykönyvéről szóló törvény több területen védelemben részesíti azon munkavállalókat, akiknek a munkaviszonya az öregségi nyugdíjkorhatáruk betöltését megelőző 5 éven belül kerül megszüntetésre.
Felmerül a kérdés, hogy ez a védelem vonatkozik-e azon hölgyekre, akik a 40 éves jogszerző időtartam betöltését követően, de az öregségi nyugdíjkorhatárt megelőzően mennek nyugdíjba.
A kérdést az alábbiakban vizsgáljuk a bírósági gyakorlat tükrében.
A munka törvénykönyve (Mt.) 66. § (4)–(5) bekezdései alapján a munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással a 78. § (1) bekezdésében meghatározott okból (rendkívüli felmondás esetei) szüntetheti meg.
Védett korban tehát a jogszabályok felmondással szembeni védelmet biztosítanak a munkavállaló részére.
Ha a munkaviszony mégis megszüntetésre kerülne, a munkavállaló emelt összegű végkielégítésre is jogosult. Az Mt. 77. § (1) bekezdés (a) pontja alapján végkielégítés illeti meg a munkavállalót, amennyiben a munkaviszonya a munkáltató felmondása alapján szűnik meg.
A végkielégítés mértéke a munkaviszony tartama alapján 1–3 havi távolléti díj összegével egyezik meg.
