A Nógrádi Szénbányászati Tröszt igazgatósága, hasonlóan a többi iparághoz, létre kívánta hozni saját bányászati múzeumát a Városi Tanács, a Megyei Tanács és az Idegenforgalmi Hivatal összefogásával. A múzeum célja 1965-ben „egyrészt a nógrádi bányászat múltjának, történetének megőrzése és ismertetése, másrészt a jelenkori bányászat bemutatása” volt. A múzeum feladatául tűzte ki, a nógrádi szénbányászat még fellelhető relikviáinak, a bányászat termelőeszközeinek, valamint az elővájás és fejtés biztosítószerkezeteinek összegyűjtését és bemutatását.
1964 végén vált ismertté, hogy a városban föld alatti bányamúzeumot létesítenek. Faper Jenő bányamérnök, a soproni bányamúzeum igazgatója szerint „a tröszt és a mondott szerveket tiszteletreméltó elhatározásukban az a meggondolás vezette, hogy a felszabadulásunk óta óriási módon megnövekedett szocialista bányaváros valami ízelítőt tudjon adni több mint százéves bányászatából a városba érkező idegeneknek, elsősorban a tanuló ifjúságnak, melyet mind nagyobb tömegben ontanak a buszok, s mely – érthető módon – mind hangosabban követeli, hogy „bányát” láthasson”.
Az egyetlen lehetséges helyszín az egykori központi bányakolónia területén található, s az 1951-ben megszűnt József lejtősakna eredeti állapotában megmaradt vágatrendszere volt. A felhagyás után a bányatérséget hosszú ideig a bányamentők használták, gyakorló pályákat alakítottak ki a szellőztetett és épségben lévő vágatrendszerben. Ennek egy részét képezték ki múzeumi bemutatás céljára oly módon, hogy a mintegy 280 méter hosszú vágatokban a látogató teljes áttekintést nyerjen a bányáról és annak műszaki berendezéseiről.
1965. április 30-án nyitották meg – több évi előkészítő munka után – hazánk első (Európa második) föld alatti bányászati múzeumát több száz érdeklődő jelenlétében.
Itt szükséges megemlékeznünk azokról a szakemberekről – elsősorban Pothornik József vállalatigazgatóról, Dr. Faller Jenő soproni múzeumigazgatóról, Adorján Henrik gépészeti osztályvezetőról, Magyarfy Károly főmérnökről, dr. Bartkó Lajos geológusról, Liptay Jenő agrármérnökről, valamint Tóth Béláról -, akik kezdetektől fogva az ügy mellé álltak és segítették a múzeum megvalósulását. A bányamúzeum további fejlesztésében Zsuffa Miklós vezérigazgató, László Gyula főmérnök, Morvai Ernő vezérigazgató és Kicsiny Miklós múzeumvezető játszott jelentős szerepet. A technikai megvalósítás Cserjési Miklós főmérnök és helyettese, Nagy Sándor bányamérnök, valamint a mentőállomás lelkes legénységének nevéhez fűződik, akik társadalmi munkában hozták létre a mai múzeumot, és folyamatosan végezték az állagmegóvást.
Az Országos Műemléki Felügyelőség 1980. október 20-án a föld alatti múzeumot, a volt József lejtősakna eredeti állapotában megmaradt részét – mely hűen reprezentálja a 19. századi Nógrád medencei szénbányászatot – műemlékké nyilvánította.
A nógrádi barnakőszénbányászat 125. éves jubileuma alkalmával (1986) a több mint százéves bányakolóniai épületben megnyílt a múzeum bányászattörténeti kiállítása és az épület melletti részen a bányaszállítást bemutató skanzen is. Az új múzeum a bányásznapon felvette – az alapítóra emlékezve – a Pothornik József Bányamúzeum nevet.
1993. április 1-én Nógrád Megye Önkormányzatának Közgyűlése átvette a bányamúzeumot és a Nógrádi Történeti Múzeum kezelésébe adta. 1995-ben rendelettel vették ki a műemlékek listájáról a föld alatti bányamúzeumot, majd ugyanebben az évben a Nógrádi Történeti Múzeum felújította a skanzenben található mozdonyokat, csilléket, szállítóvagonokat. A három pár keskenynyomtávú sínpáron 13 járművet mutatnak be az érdeklődőknek.
2000. december 1-én nyílt meg a kibővített új külszíni géppark a bányamúzeum udvari részén kialakított mesterséges Szt. Borbála táróval. 2001. év bányásznapján került átadásra egy 1:6-os kicsinyítésű aknatorony az ipari skanzen területén. Az évek hosszú során az élet bebizonyította, hogy a bányamúzeumra akár mint hagyományőrző, akár mint szakmatörténetet dokumentáló intézményre szüksége van a megyének és a városnak. 700.000 látogató pozitív visszajelzései bizonyítják, hogy a bányamúzeum hitelesen értelmezi, őrzi, tanulmányozza, kutatja és dolgozza fel bányászati örökségünk történetét, hozzájárulva a nógrádi bányászkodás történetének megértéséhez, a nehéz fizikai munkát végző bányamunkások életének megismeréséhez.
Forrás: http://www.museum.hu/museum/index_hu.php?ID=486
Cím: Zemlinszky Rezső út 1.
Tel: +36 (32) 420-258
E-mail: nograditmuzeumok@nogradi-muzeumok.h
Web: www.nogradi-muzeumok.hu
