forrás: M1 – Az Este
Németország választásokra készül, és ilyen éles választási harc a 70-es években volt utoljára –jelentette ki Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 Az Este című műsorában.
Gőzerővel jöttek fel a szociáldemokraták, csakhogy a vezetőjüknek, Martin Schulznak 8 általánosa van, és nehezen elképzelhető, hogy kancellár lehet. Angela Merkel jelenlegi kancellár ugyan már lehagyta Schulzot, de ő sem népszerű. Aki igazán népszerű, az Wolfgang Schauble pénzügyminiszter. Ő kulcspozícióban van, még sincs esélye neki sem a kancellári posztra. A szociáldemokraták kimondták, hogy ősztől nem hajlandók nagykoalícióra, a mai eredmények alapján azonban nincs más megoldás. Igaz, ma már nem lehet több hónappal előre megjósolni, mi várható a német politikában – mondta a szakértő.
Megemlítette azt is, hogy Németország beengedett egy- másfél millió embert, ebből eddig 50 vállalt munkát, ami szerinte a vicc kategóriájába tartozik. Németország továbbá azzal számolt, hogy Hillary Clinton demokrata jelölt győz az amerikai elnökválasztáson és nem lesz Brexit. Mindkettőnek az ellenkezője jött be – hangoztatta.
Öt tartományi választás volt tavaly, a CDU valamennyi elveszítette. Idén egy választás volt, amelyen óriási győzelmet aratott Angela Merkel. Május 14-én Észak-Rajna-Vesztfáliában lesz tartományi választás. Ami ott történik, az már valamiféle előrevetítést enged szeptemberre az országos választásokra – tette hozzá.
A dortmundi robbantás kapcsán elmondta: mindmáig keresik az iszlám szálat, de nem találják. A hátrahagyott levelekről kiderült, hogy nem iszlamisták írták. Szerinte iszonyú mázlijuk volt, hogy mindössze egye ember szenvedett sebesülést. Ha néhány másodperccel később következik be a robbanás, több halott is lett volna – hangsúlyozta.
Merkel azt mondta, nem engedhető meg, hogy minden tartományban más biztonsági előírások legyenek. A kancellár továbbá megjegyezte, hogy a legrosszabbak Észak-Rajna-Vesztfáliában vannak. A német rendőrség, mely a világ egyik legjobb rendőrsége, végigmegy lépésről lépésre mindenen, és már keresi a szélsőjobbos, illetve szélsőbalos nyomokat. ezek a csoportok óriási teret veszítettek az elmúlt évtizedekben, egy részük „visszatért a társadalomba” – említette meg.
Németországot az elmúlt 24 órában sokkolták a török választások. A Nyugat-Európában élő törökök döntő része ugyanis Recep Tayyip Erdogan elnökre szavazott. Ennek oka, hogy nem tudtak, nem akartak integrálódni. Ez részint a befogadó társadalom hibája – jegyezte meg.
A rendkívül szűk, török származású értelmiség Nyugat-Európában egyértelműen kiállt Erdogan ellen, de a széles néprétegek azt mondták, számukra a török elnök a jövő, mert nem találták meg a helyüket – ismételte meg.
Beszélt arról is: ha felrobbant volna Berlinben az orosz nagykövetség, vagy halottak lettek volna, annak a hatása a német-orosz kapcsolatokra beláthatatlan lett volna.
Mint ismert, német lapok szerint a lipcsei menekülttáborban egy 24 éves marokkói férfit fogtak el, aki állítólag merényletet készült elkövetni a berlini orosz nagykövetség ellen.
Nem várható változás a török kül- és belpolitikában
Az Európai Unió a külkapcsolataiban értékalapú politikát folytat, ennek köszönhetően különböző európai uniós szervek rendszeresen kritizálják a törököket az egyre autoriterebbé váló vezetés, a sajtószabadság romlása és a népszavazás lebonyolítása miatt. De azon a szinten, ahol az EU dönt, az Európai Tanács szintjén, alapvetően pragmatikus együttműködés látható Törökországgal mind az EU-török megállapodás, mind a csatlakozási tárgyalások fenntartása kapcsán – jegyezte meg Egeresi Zoltán, Törökország-szakértő.
Sem gazdasági szempontból, sem a külföldi befektetők meggyőzése szempontjából nem lenne kifizetődő Törökországnak, ha az EU-tól olyan szinten eltávolodna, ami a nemzetközi megítélését még inkább lerontaná. Úgy vélte, sem a török külpolitikában, sem a török belpolitikában nem fog jelentős változás történni a népszavazás után, a törökök továbbra is fenntartják az EU-val kötött menekültügyi megállapodást, már csak azért is, mert megindultak az uniós kifizetések és az országnak szüksége van a 3+3 milliárd euróra – jegyezte meg a szakértő.
Erdogan új hatalmi rendszert épít ki
Erdogan a választási kampány alatt több uniós vezetővel is összetűzésbe került, és ez azt mutatja, hogy Törökország már nem kíván az Európai Unióhoz csatlakozni – mondta el ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Híradójában.
Azt mondják sokan az Európai Unióban, hogy innen gyakorlatilag már csak formalitás az, hogy nem akar Törökország csatlakozni az Unióhoz, nincs szándék a mostani török vezetésben, de a népben sem és az európaiak is nagy arányban elutasítják a török csatlakozást, gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy ezzel a tegnapelőtti népszavazással elszálltak a remények, hogy az unió tagja legyen. Recep Tayip Erdogan egy új hatalmi rendszert épít majd ki az elnöki rendszer bevezetésével – magyarázta Lomnici.
