A biztonságpolitikai szakértő szerint szinte lehetetlen védekezni az olyan terrorakciók ellen, mint amilyen Maliban történt.
Párizs után ez biztosan tudatos támadás volt francia katonák, intézmények ellen – értékelte a bamakói túszdrámát Nógrádi György az M1-en. A cél a franciák megszégyenítése és meggyengítése, amit nem fognak elérni, de tény, hogy erre a merényletre sem készült fel a világ – vélekedett a szakértő.
Ami most történik, az legjobb példája az aszimmetrikus háborúnak, amikor nem tudni, ki, mikor és hol támad, ezért bárhol, bármikor bekövetkezhet hasonló támadás – tette hozzá Nógrádi, aki szerint, ha a Nyugat képtelen megsemmisíteni vagy legalább drasztikusan visszaszorítani a nemzetközi terrorizmust, akkor hasonló támadásokra naponta fel lehet készülve.
A Mali Köztársaság nyugat-afrikai állam, a térség második legnagyobb országa. Hivatalos nyelve a francia, annak nyomán, hogy a területet a franciák az 1800-as évek végén gyarmatosították. A mai Mali Köztársaság 1960-ban jött létre, miután a Szudáni Köztársaság és Szenegál különvált. Az első elnök Modibo Keïta lett. Kormányzata szocialista jellegű, államosító gazdaságpolitikát folytatott és szoros kapcsolatokat épített ki a szocialista országokkal. 1968-ban Moussa Traoré katonai puccsot hajtott végre, és diktátorként 1991-ig volt hatalmon. Egypárti államában tőkés jellegű gazdasági reformokat hajtott végre. Az 1992. évi demokratikus választáson Oumar Konarét választották elnökké, majd 1997-ben újraválasztották. Konaré küzdött a korrupció ellen és gazdasági reformokat vezetett be. 1999-ben csatlakozott az afrikai régiószervezethez. Az ország 2000–2001-ben az ENSZ BT tagja volt. A 2002. évi demokratikus elnökválasztáson Amadou Toumani Tourét választották meg utódjául. A volt elnök, Konaré lett az Afrikai Unió elnöke 2003-ban. 2012. március 21-én lázadó katonák újabb puccsot hajtottak végre és elfoglalták a stratégiailag fontos pontokat a fővárosban. Mali északi részén iszlamista fegyveresek gyakorolták a hatalmat, több nagyvárosban is. 2013-ban francia vezetéssel koalíció alakult, hogy az ország északi részét megtisztítsák. Majd Ibrahim Boubacar Keïtát választották meg államfőnek. Bamako viszonylag fiatal város, 95 éve a fővárosa Malinak, ahol jelenleg is francia csapatok állomásoznak.
A szakértő úgy értékelte, a mostani akció a ma kezdődött rendkívüli EU-csúcsra is csattanós válasz lehetett. A mali biztonsági erőknek semmi esélyük arra, hogy felszabadítsák a szállodát, legfeljebb arra, hogy mindenkit felkoncoljanak. Talán a Maliban állomásozó nemzetközi erők hatékonyabbak lehetnek, de így is sok halott várható – mondta a biztonságpolitikai szakértő az M1-en.
