Nő a feszültség Európa városaiban a migránsok miatt. Az egyik római befogadóközpontban a migránsok elbarikádozták magukat egy időre, mert nem kapták meg havi járandóságukat. A kapu körül dulakodás alakult ki, ekkor közbelépett a rendőrség és kinyittatta a bejáratot. Közben egy német városban a szociális munkások úgy döntöttek: többé nem osztanak ételt a migránsoknak, mert a rászoruló németek elől veszik el a lehetőséget.
Háromszázan voltak bent és egyikük sem kapta meg a havi 75 eurós járandóságát. A római befogadó központnál egyikük azt mondta, már két hónapja nem kap pénzt. A körülbelül 24 ezer forintnak megfelelő összeget azok az illegális bevándorlók kapják, akiket regisztráltak Olaszországban.
Az elmúlt négy évben 600 ezer migránst befogadó olaszok egyre nagyobb része érzi úgy, a migráció egy időzített bombát hozott működésbe az országban.
Olaszországban március 4-én tartanak parlamenti választásokat, amelynek kampányhajrájában a menekültkérdés áll a középpontban. Silvio Berlusconi volt olasz kormányfő szerint az olaszok fenyegetve érzik biztonságukat az ellenőrizetlenül beáramló migránsok miatt. Véleménye szerint ez egy ketyegő társadalmi bomba.
Silvio Berlusconi és pártszövetségese, Matteo Salvini, az Északi Liga vezetője hazatoloncolná az összes Olaszországba jött illegális migránst. Salvini szerint a migránsok többsége ugyanis nem képes integrálódni a társadalomba.
Matteo Salvini úgy fogalmazott: „Azokat a migránsokat, akik olyan országból, kultúrából jönnek, amelyek hasonlók a miénkhez, könnyebben lehet integrálni a társadalmunkba. Akik viszont muzulmán államokból érkeznek, azokat lényegében lehetetlen. Ezek a migránsok ugyanis nem azért jönnek, hogy beilleszkedjenek, hanem azért, hogy saját életstílusukat ránk erőltessék” – fogalmazott a politikus.
Máshol is hasonló a helyzet
Az uniós források elosztásánál is figyelembe kellene venni, hogy a tagállamok mit tesznek a bevándorlók integrációja érdekében – jelentette ki csütörtökön a német kancellár. Angela Merkel már a következő uniós költségvetési ciklusban érvényesítené ezt az elvet. A migránsokkal szolidaritást nem vállaló országoktól elvont pénzekkel ugyanis könnyebben befoltozhatnák az uniós költségvetésen a britek kilépése miatt keletkező, évi 14 milliárd eurós lyukat. A büntetésnek ez a rendszere azonban könnyen fordítva sülhet el.
A bevándorlók integrációja ugyanis még azokban az országokban is komoly nehézségekbe ütközik, ahol a migrációs válság kezdete óta tárt karokkal várták őket. A francia kormány a hét elején jelentette be, hogy szigorítani fogja a bevándorláspolitikáját, és felgyorsítja az elutasított menedékkérők kitoloncolását. A franciák integrációs politikáján is van mit javítani, hiszen egy friss felmérés szerint ezrek élnek a párizsi utcákon és a főváros környéki erdőkben kialakított sátortáborokban.
Hollandiában egymás után leplezik le az integrációra szánt forrásokkal nyerészkedő cégeket. Legutóbb épp a bevándorlók nyelvoktatására szakosodott iskolákról derült ki, hogy bár a migránsoknak szánt, egyenként 10 ezer eurós, vissza nem térítendő támogatásokat felveszik, a képzést viszont elhanyagolják. Több intézményben az órák felét sem tartják meg, és ha mégis, akkor holland helyett arabul oktatnak.
A németországi Essenben ennél is alapvetőbb problémával szembesülnek a helyi szociális munkások. Az ételosztók pénteken úgy döntöttek, a továbbiakban nem szolgálják ki a migránsokat, mert a rászoruló németek elől veszik el a lehetőséget.
Forrás: M1 Híradó