forrás: Közelről/Kossuth Rádió
Tüsszögő majom, ékszerre hasonlító kígyó, sétáló hal – a Himalájában rendre új fajokat fedeznek fel a kutatók, és a föld más tájain is sok eddig ismeretlen állat és növény felbukkanása várható, legalábbis, ha a kutatók elég gyorsak.
Több mint kétszáz új fajra bukkantak az elmúlt években a Kelet-Himalája térségében, amely a bolygó egyik leggazdagabb biodiverzitású területe. Ez derül ki a Vadvédelmi Világalap (WWF) jelentéséből, amelyet hétfőn, az élőhelyek világnapja alkalmából tett közzé.
Orr nélküli majom, szárazföldön sétáló hal
Száz fölötti a 2009 és 2014 között folytatott kutatások során megismert növények száma, és több tucat állat létéről is csak ekkor értesült az emberiség. A felfedezett fajok között több rovar – például hét szúnyog – huszonhat hal, tíz kétéltű, egy madár és egy emlős is van. Az új különlegességek közé tartozik a tüsszögő majom és egy ékszerre hasonlító kígyó, valamint az élénk kék színű „sétáló”, törpe kígyófejű hal is. A különleges sügérféle – néhány más halfajhoz hasonlóan – képes a szabad levegőn is lélegezni, és akár négy napot is túlél a szárazföldön.
Gálhidy László, a WWF Magyarország természetvédelmi szervezet erdővédelmi programvezetője elmondta, a mianmari tüsszögő pisze majom első ránézésre is kicsit furcsa, csak orrlyuka van, orra nincs, olyan, mintha levágták volna neki.
Újonnan megismert himalájai fajok – Közelről
Leselkedő veszélyek
A Himalája összesen legalább tízezer növényfajnak, háromszáz emlősnek és közel ezer madárfajnak ad otthont. A hegység keleti részében korábban is folyt a kutatás, 1998 és 2008 között több mint háromszázötven új fajt fedeztek fel. A WWFmunkatársa megjegyezte, Magyarországon kétezer-nyolcszáz magasabb rendű növényfaj fordul elő, negyedannyi, mint a Himalája keleti szegletében.
A Rejtett Himalája: Ázsia csodaországa című WWF-tanulmány amellett, hogy részletesen bemutatja a 2009 és 2014 között a Himalája térségében felfedezett fajokat, felhívja a figyelmet a környezetre és állatvilágra leselkedő veszélyekre is. A szervezet szakemberei szerint a Bhután, Északkelet-India, Nepál, Mianmar (Burma) és Dél-Tibet területén található életteli ökoszisztémákat fenyegető veszélyek könnyen végzetessé válhatnak.
A régióban megvalósult fejlesztések miatt az eredeti élőhelyeknek csupán 25 százaléka maradt érintetlen, ami miatt a Kelet-Himalájában élő fajok százait veszélyeztetettként tartják számon. A területet fenyegető számos veszély közül messzemenően a klímaváltozás a legkomolyabb, de fontos tényező a helyi túlnépesedés, az erdőirtás, a környezetszennyezés vagy éppen a vízerőművek fejlesztései is.
Versenyfutás az idővel
Gálhidy László hangsúlyozta, a Kelet-Himalája rendkívül változatos terület, az alsóbb térségek folyóvölgyeit trópusi esőerdők borítják, felfelé haladva pedig folyamatosan változik a táj, lombhullató erdők, fenyvesek, alpesi cserjés vidékek következnek, majd az örök hó birodalma. Hozzátette: a világ legnagyobb hegysége két nagy világ határa, az Atlanti- és a Csendes-óceán közti eurázsiai rész valamint az indo-maláj térség közti választóterület, sérülékeny ütközőzóna. Míg a Himalájától északra fekvő eurázsiai részeken nagyjából hasonló a flóra és fauna, az indo-maláj vidéken egészen más, szokatlannak számító fajok élnek – számolt be róla.
Gálhidy László arról is beszélt, a föld más tájain is várható sok új faj felfedezése, főleg trópusi területeken, amelyeket eddig még nem tudtak feltárni. A kérdés az, hogy ki ér előbb oda, a kutatók vagy a területet átalakító beruházók. A tudósok versenyt futnak az idővel – tette hozzá.
