A szatmári táj szépségét nem vonja kétségbe, aki egyszer már járt erre, de mégis kevéssé ismert zuga ez az országnak, és a mai napig megőrizte vadregényességét. Ezen a meseszép vidéken bújik meg a lombok között az Öreg-Túr vizén egyik büszkesége, a Túristvándi vízimalom, ami hosszú idő után pünkösdkor újra megnyitotta a kapuit a látogatók előtt.
Jönnek egyéni látogatók, de turistacsoportok is érkeznek, a szatmári vidéket pedig a fővárosi iskolásoknak is megmutatják, szeptemberre már tömve van a malommúzeum naptára, többek között a Szent László Gimnázium elsősei, vagyis hatodikos gyerekek látogatnak el ide, mondta el Pogány Károly, a malom gondnoka, aki a molnár szakma jó ismerője, és a malomról is mindent tud.
A 10,5-11,5 méteres magasságú ipari műemlék vízimalom Túristvándiban áll, a mostani formájában a 18. század végén épült meg a Felső-Tisza vidéken, az Öreg-Túron népi stílusú szerkezettel. Három alulcsapós vízikerekével egész Európában egyedülálló, a kontinens egyetlen ilyen felépítésű és méretű vízimalma. A három, a vízilapátokkal együtt 6 méter 20 cm átmérőjű kerekekkel működő vízimalom nyugati oldalát a partoldalba építették, a többi része cölöpökön áll.
Mindenki ezt olvassa most!
Egyedülálló Európában
Pogány Károly elmagyarázza, mitől is olyan különleges és egyedi ez a malom, akorától és attól a ténytől eltekintve, hogy ma is működik, és működhetne akár napi 24 órában is, de a népegészségügyi előírások miatt ez sajnos nem lehetséges, mert valami vagy malomként őröl gabonát fogyasztásra, azaz élelmiszergyártás folyik, vagy múzeumként funkcionál. Manapság pedig az ipari malmok és lisztőrlés idejében gazdaságilag nem lenne kifizetődő a működése, így csak muzeális őrléseket végeznek rajta, 20-25 fős csoportok az érkezésük előtt három órával szólnak, felduzzasztják a folyóvizet, a kerék alá irányítják, és kezdődhet az őrlés, amikor a csoport megérkezik.
Ami pedig egyedivé teszi, az az, hogy három lapátkerékkel működik, „malom a malomban” funkciója, vagyis az egy malomba két malom van beépítve, egyszerre két feladatot is képes ellátni: készíti a teljesőrlésű parasztlisztet, a másik malomban pedig a legfinomabb fehérlisztet őrli.
A malom története
A malmot 1315-ben említik először a Kölcsei-Kende-család levéltári anyagai, de elképzelhető, hogy már előbb is létezett egy korábbi építmény a helyén. A ma is működő malmot a Mária Terézia korabeli 1752-es írásos emlékekhez kötik
1752-ben épült a háromhajtókerekű, alulcsapós vízimalom. Ez annyit jelent, hogy a víz alulról nyomja meg a kerekeket, nem felülcsapott, vagyis nem felülről folyik rá a víz, ahogy Magyarország többi vízimalmánál történik. Ez a malom parasztliszt készítésére volt alkalmas, és alkalmas ma is. A gazdasszonyok hazavitték az őrleményt, és rostákkal minősítették emberi és állati fogyasztásra valónak. Különlegessége az is, hogy úgynevezett hengermalom, két hengerszékkel, vagyis nem kövekkel, hanem hengerekkel őrlik benne a gabonát. 1899-ben kapott beton alapot, azelőtt faoszlopokon állt
– meséli Pogány Károly, a malom gondnoka.
Az épület teteje fazsindellyel fedett, és két tornya van. Déli oldalán helyezkednek el a kerekek és a duzzasztó zsilip. A belső tér megvilágításáról tizenegy ablak gondoskodik, kívülről pedig három erkély díszíti, melyekről elbűvölő panoráma nyílik a kis folyóra és a környékre.
Az Öreg-Túr is megér egy látogatást, sokak szerint ez a legszebb szelíd-vad folyója az országnak. Tisztelni kell a folyót, a mélyebb szakaszokon, 12-13 méter is meglehet, ahol a malom kimosta a medret, de átlagosan 80 centiméter mély.
Mindenki ezt olvassa most!
A vízimalom korszerűsítésére először 1927-ben került sor, ekkor az 1904-ben készült gépészeti berendezéseket helyezték el benne. Egyik hengerszéke a gabonaszemek töretéséért, a másik a darák és a dercék őrléséért felelt. 1952-ig zavartalanul működött. A második világháború után súlyos károkat szenvedett el a malom, használható vasait elhordták, az összedőlés fenyegette. 1962 és 1965 között felújították, a tetőzetét is visszaállították paláról az 1890 előtti fazsindelyes tetőzetre.
Lent nagy tér van, ott állt régen a mérleg és a gabonahalmok. Megmérték, ki mennyi gabonát hozott őröltetni, és levették a 10 százalék vámot, először azt őrölték le, a báró részét. Tíz mázsa gabona kellett bele egyszerre, a teljes őrlés pedig öt órát vett igénybe. A malom 6,5 méteres háromhajtókerekű, őröl és darál is egyszerre: az állatnak darálják, emberi használatra pedig őrlik a gabonát, az a finomabb eljárás. Három osztályozó szitával, különböző szitaszövetekkel dobálja előre az őrleményt, és háromféle kenyérlisztet állít elő a malom:, B60-as, 70-es és 80-as kenyérlisztet vagy pohálylisztet, valamint korpát, grízt és B55-ös finomlisztet
– folytatja az érdekes ismertetést Pogány Károly.
A különleges malom átvészelte az évszázadok viharait: egészen 1952-ig őrölt, majd a műemlékfelügyelőség felújíttatta 1962-65 között nyolc millió forintért, de a 80-as évekre újra megromlott az állapota. Legutóbbi felújítására 1995 és 1998 között került sor, a Kincstári Vagyoni Igazgatóság megbízásából.
A malom szerkezete, hála az alapos felújításoknak, működésre, őrlésre alkalmas ma is, de mostanában főleg múzeumként üzemel. Az épületben megtekinthető egy kiállítás, melyben a vízimalom történetével, működésével ismerkedhetnek meg a látogatók.
Muzeális őrlés – idén augusztus 20-án elmarad
Muzeális őrlést ma is végeznek rajta, legutóbb 2018. augusztus 17-én működött így, az augusztus 20-ai ünnepségre adtunk lisztet a nemzet kenyeréhez, az új kenyeret itt is sütötték meg helyben, kemencében, amolyan régimódiasan, a látogatóknak. Egyébként ma már csak jelesebb alkalmakkor őrölnek a malomban, hisz nem lenne gazdaságos, 10 mázsa gabona kell bele egyszerre, hogy megérje beindítani, jövőre lesz a malom 270 éves évfordulója, így akkor biztosan őrölni fogunk rajta megint
– mondja Károly.
Mindenki ezt olvassa most!
20 kg liszt kellett a kenyérhez, minimum annyit őröltettek egy háznál, de ha nem lett meg annyi, a korpa finomját tették hozzá, hogy megérje a sütés. A szükség rávitte az embert, mert a kemence tele kellett, hogy legyen: öt kenyér, bucik, ha maradt tészta, lángos készült benne egyidejűleg. Manapság már csak alkalmakkor indítjuk be, hisz az őrléshez való gabonát tárolni is kell, ha pedig nincs rendszeresen használva a malom, a rágcsálók elszaporodnak benne. Régen éjjel-nappal ment, amikor még a lakosságnak innen lett lisztje, a zaj pedig elijesztette a kártevőket
– összegez a gondnok.
A malom látogatása
- nyitvatartás minden nap 9-16 óráig
- belépőjegy ára 300 Ft/fő
- csoportoknak előzetes egyeztetéssel bemutató őrlést tartanak
Címlapkép: Kolozsvári Beatrix
hellovidek
