A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretén belül saját jogú öregségi nyugdíjat az adott személy irányadó öregségi nyugdíjkorhatárának betöltésére, vagy nők esetében a nyugdíjkorhatártól függetlenül, a köztudatban csak nők 40 öregségi nyugdíjának ismert kedvezményes nyugdíjazásra való hivatkozással lehetséges megállapítani.
Az öregségi nyugdíjnak két csoportja különböztethető meg: az öregségi teljes nyugdíj és az öregségi résznyugdíj. Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Szintén öregségi teljes nyugdíjra jogosult – életkorától függetlenül – az a nő, aki legalább 40 év jogosultsági időt szerzett.
Öregségi résznyugdíj azon személy részére állapítható meg, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és nem szerzett 20 év szolgálati idő, de legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik.
A kettő között – a jogosultsági feltételeken túl – az a különbség, hogy az öregségi teljes nyugdíjnak van egy minimálisan meghatározott összege, amelyet az öregségi nyugdíjminimumnak hívunk. Ez azt jelenti, hogy akinek a nyugdíjszámítás során figyelembe vehető szolgálati ideje eléri a 20 évet, és a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkeresete eléri a nyugdíjminimum összegét, amely jelenleg 28 500 forint, annak 28 500 forintnál alacsonyabb összegű öregségi nyugdíjat nem lehet megállapítani. (megjegyzem, amennyiben az ellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset összege nem éri el a minimum összeget, úgy abban az esetben a teljes nyugdíj összege az átlagkereset összegével azonos összegben kerül megállapításra.)
Ezzel szemben az öregségi résznyugdíjnak nincs meghatározott minimum összege, azaz a kiszámított résznyugdíj az előzőekben említett nyugdíjminimum összegénél alacsonyabb összegben is megállapításra kerülhet, függetlenül azon ténytől, hogy az ellátás alapjául szolgáló havi átlagkereset eléri vagy magasabb mértékű a nyugdíjminimum összegénél.
Mint az a fentiekből megállapítható az öregségi nyugdíj megállapításának feltétele, hogy az adott személy a nyugdíjkorhatárát betöltötte és a nyugdíjazásáig fennállt keresőtevekénységei alapján rendelkezzen legalább 15 év nyugdíjra jogosító szolgálati idővel, vagy a kedvezményes nyugdíj tekintetében rendelkezzen legalább 40 év jogosultsági idővel. Az idei évtől az irányadó öregségi nyugdíjkorhatár a 65. életév betöltése, tehát az idei évben, nyugdíjkorhatár betöltésére való hivatkozással, az 1957. évben vagy azt megelőzően született személyek részére lehet megállapítani öregségi nyugdíjat.
A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében megállapítható öregségi nyugellátásokra jogosító szolgálati időt rendszerint keresőtevékenység, biztosítási jogviszony – pl. munkaviszony, közszolgálati jogviszony, vállalkozói, társas vállalkozói jogviszony, megbízási jogviszony stb. – alapozza meg, mely keresőtevékenységekből származó jövedelmekből a külön jogszabályban meghatározott mértékű nyugdíjjárulék levonásra került.
De mit tehet az, aki a nyugdíjkorhatárt betölti, azonban nincs meg az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges 20 év szolgálati ideje, vagy akár még a résznyugdíjhoz előírt 15 évet sem szerezte meg?
Az egyik megoldás, hogy tovább dolgozik, amíg a szükséges szolgálati idő össze nem gyűlik, ez azonban a nyugdíjra való jogosultságát tolhatja ki akár több évvel is. A másik lehetőség, hogy a hiányzó szolgálati időre egyösszegű megállapodást köt. Annak a személynek, ugyanis akinek legalább 10 év nyugdíjra jogosító szolgálati ideje van, az öregségi résznyugdíjhoz szükséges legfeljebb 5 év szolgálati időt megállapodással megvásárolhatja. Ugyanezen lehetőséggel élhet az a személy is, aki öregségi résznyugdíjra jogosult ugyan, tehát van minimum 15 év szolgálati ideje, de öregségi teljes nyugdíjat szeretne igénybe venni.
A gyakorlatban a hiányzó szolgálati időre történő egyösszegű megállapodással kapcsolatos eljárás az alábbiak szerint alakul. A jogosultsághoz feltétlenül szükséges, hiányzó napok pontos számát, valamint arra való tájékoztatást, hogy ezen időtartamot külön megállapodás megkötésével az érintett személy egy összegben megvásárolhatja, az öregségi nyugdíjigény elbírálásáról, elutasításáról rendelkező közigazgatási döntés tartalmazza.
A megállapodás megkötésére kizárólag az öregségi nyugdíjat szolgálati idő hiányában elutasító, vagy öregségi résznyugdíjat megállapító elsőfokú határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül nyílik lehetőség, a nyugdíjjárulékot pedig egy összegben – a megállapodás megkötését követő 15 napon belül – kell megfizetni. (Ezen megállapodást kizárólag a 15, illetve 20 év eléréséhez szükséges időtartamra lehet megkötni.)
Az említett határidő elmulasztása azzal a jogkövetkezménnyel jár, hogy az érintett személy a hiányzó szolgálati időt nem vásárolhatja meg. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy amennyiben a későbbiekben az érintett személy újból benyújtott öregségi nyugdíjigénye, szolgálati idő hiányában, ismételten elutasításra kerül, úgy abban az esetben a szolgálati idő egy összegben történő vásárlási lehetősége ismételten felajánlásra kerül. A fizetendő nyugdíjjárulék alapja a hiányzó szolgálati idő minden napjára a minimálbér harmincad része, mértéke 22 százalék.
A fentiekben leírt megállapodás alapján szerzett szolgálati idő figyelembevételével az öregségi résznyugdíj megállapításának, illetve a korábbi résznyugdíj teljes összegű nyugdíjra történő módosításának legkorábbi időpontja a befizetés jóváírásának napja. A befizetés dátumának az a nap számít, amikor a nyugdíjbiztosítási szerv belföldi pénzforgalmi fizetési számláján az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató – a befizető utasítása, megbízása alapján – a befizetést jóváírta.
Példa a fizetendő összeg megállapítására
Az öregségi résznyugdíjhoz az érintett személynek 512 napja hiányzik, ezért 2022. évben egyösszegű megállapodást köt a hiányzó szolgálati idő megszerzésére.
- A minimálbér összege 2022. évben 200 000 forint.
- A minimálbér harmincad része:200 000/30 = 6 666,66 forint.
- A megvásárolható napok száma 512, tehát a fizetendő járulék alapja: 6 666,66 × 512 = 3 413 329,92 forint.
- A fizetendő összeg: 3 413 329,92 × 22% = 750 935 forint.
Végezetül meg kell említeni azon fontos szabályt, hogy a nők kedvezményes öregségi nyugdíjához szükséges jogosultsági idő szolgálati idő szerzésére irányuló megállapodás (sem egyösszegű, sem havi befizetések) útján nem gyarapítható, mert az így szerzett szolgálati idő nem minősül keresőtevékenységgel járó jogviszonyban szerzett szolgálati időnek.
