A fővárosban újabb tüntetések zajlottak vasárnap. Az ellenzéki képviselők a Parlamentben kezdtek tiltakozásba az úgynevezett önkéntes túlmunkatörvény ellen, majd utcára szólították az embereket.
A demonstrációkon már az első napon megjelent az erőszak.
Gyurcsány Ferenc pártja DK-s zászlóosztással, a szocialista Kunhalmi Ágnes, a Párbeszédes Szabó Tímea, a Momentumos Donáth Anna, a Jobbiktól Varga-Damm Andrea, az LMP-s Schmuck Erzsébet illetve az LMP-ből kilépett Szél Bernadett pedig közös fotózkodással hangolódott a vasárnapi tüntetésre – hangzott el az M1 Híradójában.
A vasárnapi, Hősök teréről induló demonstráción minden ellenzéki párt felvonult.
A demonstrációk egyébként szerda óta minden alkalommal randalírozásba csaptak át. A tüntetők egy része nekifeszült a rendőrsorfalnak, voltak, akik összetörték, ellopták vagy felgyújtották a rászoruló gyerekeknek az ország karácsonyfája köré gyűjtött szánkókat.
Egyesek a fa felgyújtására buzdítottak, a keresztényeket sértő bekiabálásokat hallattak, egy másik alkalommal valaki lisztet szórt a rendőrökre. A momentumos Fekete-Győr András füstgránátot dobott a Parlament előtt álló rendőrök közé, és volt, aki rendőrautó tükrét törte le.
A hét eleje óta több tucat embert kellett előállítani, akik egy részéről kiderült: nem először kerültek szembe a törvénnyel. Az azóta elkészült felmérések azt mutatják, hogy a lakosság jelentős része, pártállástól függetlenül elítéli az erőszakot, de azok is többségben vannak, akik nem értenek egyet az ellenzéki politikusok Országházban tanúsított szerdai viselkedésével – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában.
Példa nélküli az ellenzék viselkedése
Nyugati demokráciákban nem fordul elő olyan jelenet, mint a héten a magyar parlamentben – értékelte ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász az elmúlt hét eseményeit. A Századvég Alapítvány jogi szakértője elmondta azt is, mindenhol rendezi a normaháttér, hogy egy-egy törvényhozásban milyen módon kell viselkedni a törvényhozásba bejutott embereknek.
Az Egyesült Államokban, Németországban, Franciaországban – vagyis nagy múltú demokráciákban – mindenhol szigorú a szabályozás. Ehhez hasonló a magyar jogszabályi háttér is. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a nyugati országokban szigorúak a szabályok, de azokat nem is kell alkalmazni.
Hozzátette: a törvényhozáshoz méltatlan képsorok jellemzően nem nyugaton, hanem Ukrajnában, a Balkánon és a posztszovjet államokban figyelhetők meg.
Nincs az ellenzék meghatározó szerepben
Galló Béla politológus a műsorban elmondta, nincs az ellenzék abban a helyzetben, hogy radikalizálni tudja a társadalmi hangulatot. Mint mondta, az önkéntes túlmunkáról szóló törvénymódosítás főszereplői a szakszervezetek képviseletében egyszer utcára vonultak, azonban azóta nem.
A két szakértő egyetértett abban, hogy a parlamentben történtek óta szervezett tüntetéseken jelen vannak visszatérő, felismerhető arcok.
Galló Béla hozzátette: körülbelül 2-3 ezerre tehető azoknak a száma, akik részt vettek az elmúlt napok megmozdulásain, azonban pontos számok és adatok nincsenek. Mint mondta, a média ingerküszöbét átlépte a tüntetése, de a társadalom ingerküszöbét nem.
A megmozdulásoknak nincs igazi társadalmi hatóereje – értékelt a politológus.
Nem az ellenzéket támogatják
Európa-szerte egyébként több országban is tüntetnek, amelyek egyik sajátossága, hogy a résztvevők megszólítása után kiderül, hogy nem a politikai pártok felé akarnak orientálódni – mondta Galló. Véleménye szerint ezeknek a tüntetéseknek egyfajta elitellenes jellege van inkább.
Az ellenzéki képviselők egyébként az elmúlt napokban minden demonstráción megjelentek a randalírozó tüntetők között. Az elvileg spontán szerveződő tüntetéseken voltak, akik a mikrofont is magukhoz ragadták, hogy hergeljék az embereket. A Momentum elnöke még a demonstráció erőszakos részébe is bekapcsolódott, Fekete-Győr András füstgránátot dobott a Parlament előtt álló rendőrök közé – emlékeztettek az M1 Híradójában.
A tüntetők egy csoportja a rendőrökre is rátámadt, üveggel, palackokkal, sörös dobozokkal, kövekkel dobálták őket. Megrongálták az Országház épületét, a Kossuth téren felállított karácsonyfát és a rászoruló gyerekeknek szánt szánkókat is. A tömeg gyújtogatott, füstgránátot is használtak, sőt, többször keresztényellenes bekiabálásokat is hallani lehetett.
Csaknem hatvan embert előállítottak
A hatóságok szerdától péntekig összesen 57 embert állítottak elő, és 22-t vettek őrizetbe, közülük 11 büntetett előéletű személyt. Az ORFK szóvivője portálunknak megerősítette: a 11 személy közül volt, akinek kábítószerrel kapcsolatos törvényszegés miatt volt már dolga a hatóságokkal.
Csécsi Soma elmondta: a randalírozók között voltak tolvajok, azaz korábbi lopás miatt elítéltek. Voltak, akik csoportos garázdaságot, mások rongálást követtek el.
A gyűlések szervezői vagy „az annak tekintett személyek” rendre megsértik a gyülekezési jog gyakorlására vonatkozó jogszabályokat – így reagált a belügyminisztérium az ellenzéki pártok levelére. Mint írták, eddig sem ők, sem a rendezők egyetlen alkalommal nem zárták ki, vagy távolították el a rendbontókat a gyűlésekről, és erre egy esetben nem kérték fel a rendőrséget. A belügyminisztérium ugyanakkor azt közölte: a rendőrök – esküjükhöz híven – tették és teszik a dolgukat, minden törvényes eszközzel óvják és védik a közrendet.
