A Brassótól 30 kilométerre fekvő törcsvári kastély, a legendás Drakula gróf otthona tele van hátborzongató titkokkal.
A 100 méter magas hegy tetején épült trapéz alakú kastély hátborzongató történetek alapjául szolgált. Erdély egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, évente több mint 400 ezer turista fordul meg itt.
A kastély a falu határából már szabad szemmel is jól látható, kupolái ridegen merednek az ég felé. Az 1377-ben épült várat a brassóiak emelték a havasalföldi román vajdák betörése elleni védelem okán. Különös fekvésének köszönhetően hosszú ideig bevehetetlennek számított.
Az Ördög fia
A vár hátborzongató története a 15. században kezdődött. A legendák szerint ekkoriban töltött a messze földön kegyetlenségéről híres Vlad Tepes uralkodó hosszabb-rövidebb időt a kastélyban. Szívtelensége és zsarnoksága nem ismert határokat. A főként idegen kereskedőkből és legyőzött ellenfeleiből kikerült áldozatain előszeretettel alkalmazta a legkülönfélébb kínzási formákat, mint a csonkítás, nyúzás, karóba húzás, illetve az ezekhez képest már oly gyorsnak mondható lefejezést. Az uralkodó apját Vlad Drakulnak hívták a kor Sárkány lovagi rendjéből eredendően. A drakul démont, sárkányt, ördögöt jelent a román nyelvben, így lett az Ördög fia, azaz Drakula. Nevéhez hűen számtalan ember vére tapadt kezéhez.
Jó legyél, vagy elvisz a Drakula!
Drakula, a misztikus vámpír, akinek élete a Kárpátok szívében kezdődött és ért véget, nem kevés találgatást és mendemondát hagyott maga után. A festmények és fametszetek alapján Drakula gróf, a havasalföldi fejedelem egy vastag bajszú, horgas orrú, meredt szemű férfi volt. Személyét az elemi kegyetlenség és a megmentő szerepének kettőssége jellemezte, hiszen vakmerőségét számtalanszor bebizonyította a törökök elleni hadjárataiban és a falvak védelmezésében. Az erdélyiek megmagyarázhatatlan rettegéssel viseltettek a falfehér gróf iránt, aki a mondák szerint börtönévei alatt cellájában is egereket húzott karóba az idő múlatására. A helyi románok akkortájt így fegyelmezték gyermekeiket: Jó legyél, vagy elvisz a Drakula! Legenda vagy sem, a helybéli vének a mai napig három keresztet vetnek, ha a Drakula nevet hallják.
A kastély
Az egykori vámpír legendája természetesen nem választható el a híres kastélytól, melynek teljes területe a gróf és a hozzá kapcsolódó tárgyak múzeumaként tekinthető meg. Az épületet nemrégiben felújították, így ma már remek állapotban csodálhatjuk meg. A trapéz alakú kastély oszlopai rideg csendességgel emelkednek a falu fölé.
Az épületnek egyetlen bejárata van, egy rendkívül vastag falú kaputorony. A bejárathoz elmozdítható falépcső vezet, melyet két oldalról emeletes tornyok szegélyeznek. Az észak-dél irányú belsőtornyos várban egyre szűkülő, sejtelmes folyosók és járatok vezetnek tovább utunkon.
A földszint feltehetően a darabontok szobájaként szolgált, míg az ablaktalan, igencsak alacsony belmagasságú alagsor szolgált börtönként. Aulája a román királyi család emléktárgyaiból összeállított, egész éves kiállítás helyszíne. A kastély parkjában a legendás vámpír szimbólumaiból megannyi emléktárgyat vásárolható. A környékbeliek kedvenc turista riogató szórakozása olyan mendemondák mesélése, amelyek a kastélyból kihallható furcsa hangokról, sikolyokról, illetve éjjelente kirepülő fekete madarakról szólnak.
Könyv, színpad, film
A kegyetlen, karóba húzó fejedelem élettörténete szolgált alapul Bram Stoker nagy sikerű, Drakula című regényének, amely már megjelenésekor azonnal bestsellerré vált. A Broadway-n 1927-ben mutatták be Lugosi Béla főszereplésével a Drakula című darabot, amelyet mintegy két évig le sem vettek a színről, mintegy 500 előadást ért meg. Az Universal 1931-ben mutatta be szintén az ő főszereplésével a Drakuláról szóló filmjét, amellyel a színész világhírűvé vált.
Misztikus folyosó
Drakula sírja egy snagovi kolostorban található, de a legenda szerint a sírhely üres. A kolostor alatt egy alagútrendszer vezet a mélybe, mely átnyúlik a tóba, ám a mai napig nem tudjuk, hová vezet. A szóbeszéd szerint e folyosó falai közt rejtőzik Drakula halhatatlan szelleme, és csak a visszatérés megfelelő pillanatára vár…
Forrás: tudnodkell
Kép: https://hu.wikipedia.org; https://commons.wikimedia.org
