Bekeményít Trump, több szankciót helyezett kilátásban Oroszország ellen!
Zuhannak az orosz részvények, masszívan gyengül a rubel, emelkedik a kockázati felár, egyre durvább forgatókönyvet áraznak a befektetők, miután az Egyesült Államok a múlt hét végén szankciókat jelentett be orosz oligarchákkal, politikusokkal és nagyvállalatokkal szemben. A legrosszabban a Putyin-közeli orosz üzletember, Oleg Gyerpipaszka járt, kis túlzással rá szabták az amerikaiak a szankciókat.
Jönnek a szankciók
Az Egyesült Államok sokak szerint különösen keményen lépett fel Oroszországgal szemben, amikor múlt hét pénteken szankciókat jelentettek be, amiért az amerikaiak feltételezései szerint az oroszok befolyásolták a 2016-os amerikai választásokat. A szankciókat 7 Putyinhoz közeli orosz oligarchával, az általuk irányított 12 vállalattal, és 17 orosz kormányzati vezetővel szemben vetették ki, gyakorlatilag zárolták az amerikai vagyonukat és megtiltották az amerikai üzletembereknek és vállalatoknak, hogy a listán szereplőkkel üzleteljenek.
A listán szereplők közül az ismertebbek között van Putyin egyik szövetségese, Oleg Gyeripaszka, aki több orosz nagyvállalatot irányít, és Szulejman Kerimov, akinek a családja irányítja a legnagyobb orosz aranykitermelő céget, de szintén a listán szerepel a kilencedik leggazdagabb orosz, Viktor Vekszelberg, a Renova holding tulajdonosa, Kirill Samarov, a petrokémiával foglalkozó Sibur alelnöke, aki 2013-ban állítólag feleségül vette Putyin legfiatalabb lányát, és a Gazprom vezérigazgatója, Alekszej Miller is, aki kifejezetten büszke arra, hogy felkerült az amerikaiak listájára, szerinte ez is bizonyíték arra, hogy eddig mindent jól csinált. Miller szerepe egyébként különösen pikáns, hiszen bár az általa vezetett Gazpromot nem sújtották szankciókkal az amerikaiak, de Millert igen, így a Gazprom üzleti partnerei is kényes helyzetbe kerülhetnek.
A listán szereplő orosz oligarchák:
- Viktor Vekszelberg, a világszerte aktív befektetési konglomerátum, a Renova Group legnagyobb tulajdonosa, ő a leggazdagabb a listán szereplők között.
- Oleg Gyeripaszka, az egyik legnagyobb orosz vállalatcsoport, a több mint 100 céget irányító Basic Element tulajdonosa, ezen felül az En+ nevű, alumíniumipari és energetikai konglomerátum és a világ második legnagyobb alumíniumgyártója, a Rusal is a tulajdonában van.
- Szulejman Kerimov, a legnagyobb orosz aranybányacég, a Polyus tulajdonosa.
- Vlagyimir Bogdanov, a negyedik legnagyobb orosz olajkitermelő, a Szurgutnyeftyegaz egyik tulajdonosa és igazgatója.
- Igor Rotenberg, aki Vlagyimir Putyin korábbi dzsúdópartnerének, Arkagyij Rotenbergnek a fia, a Rotenberg családé az egyik legnagyobb orosz építőipari cég, amely többek között gázvezetéket épített a Gazpromnak.
- Kirill Samalov, az egyik legnagyobb orosz petrolkémiai vállalat, a Sibur alelnöke.
- Andrej Szkocs, a Lebedinsky Mining nevű acélgyártó egyik tulajdonosa.
Nagyobb orosz vállalatok a listán:
- Rosoboronexport: a legnagyobb orosz hadászati cég
- En+: Oleg Gyeripaszka irányítása alatt álló, tőzsdén jegyzett, alumíniumipari és energetikai vállalat
- Rusal: a világ legnagyobb alumíniumgyártója
- Eurosibenergo: a legnagyobb orosz villamosenergia-előállító cég
- Agroholding Kuban: Oleg Gyeripaszkához köthető mezőgazdasági vállalat
- Basic Element: Oleg Gyeripaszka orosz vállalatcsoportja
- B-Finance: pénzügyi szolgáltató
- Russkie Mashiny: orosz gép- és járműgyártó
- Szurgutnyeftyegaz: a negyedik legnagyobb orosz olajkitermelő
- Renova: orosz holdingcég
Az oroszok bűne az amerikaiak szerint nem csak az, hogy befolyásolták az amerikai választásokat, Steven Mnuchin, amerikai pénzügyminiszter a hivatalos indoklásban múlt hét pénteken elmondta, hogy
- az orosz kormány aránytalanul juttatja előnyhöz az orosz oligarchákat és a politikai elitet
- tovább terjeszkedik Krímben
- erőszakot szít Kelet-Ukrajnában
- anyagilag és fegyverekkel is támogatja az Aszad-rezsimet
- nyugati demokráciákat igyekszik felforgatni
- és veszélyes kiberaktivitást támogat
A szankciók politikai vetülete komplex, mivel az amerikai elnök, Donald Trump többször nyilatkozta, hogy alapvetően jó viszonyt kíván kialakítani Oroszországgal, ez azonban a legfrissebb nyilatkozatok alapján csak akkor lehetséges, ha az oroszok is megfelelő lépéseket tesznek ezért. A múlt héten bejelentett szankciók biztosan nem segítenek a két ország közeledésében, az orosz külügyminisztérium már be is jelentette, hogy kemény válaszlépéseket fognak tenni.
Szegény(ebb) orosz oligarchák
Az orosz tőzsdei zuhanás miatt az orosz milliárdosok vagyona is jelentősen zsugorodott, a világ leggazdagabbjait összesítő Bloomberg-listán szereplő 27 orosz milliárdos közül mindegyik vagyona csökkent a fekete hétfőn, összesen 16 milliárd dollárral. A Norilsk Nickel egyik nagytulajdonosa, és elnöke, Vlagyimir Potanin vagyona 2,3, a Lukoil-vezérigazgató Vagit Alekperové 1,4, a Renova-tulajdonos Viktor Vekszelbergé pedig 1,3 milliárd dollárral csökkent. A szankciókkal leginkább sújtott Oleg Gyeripaszka becsült vagyona tegnap valamivel kevesebb, mint 1 milliárd dollárral csökkent, pénteken és hétfőn közel 2 milliárd dollárral lett szegényebb, nagyrészt azért, mert a londoni tőzsdén jegyzett En+ árfolyama és így piaci értéke is közel felével csökkent múlt hét csütörtök óta.
Zuhanó árfolyamok
A szankciókat múlt hét pénteken jelentették be, aznap már elkezdték beárazni a befektetők a várható negatív hatásokat, és nagyot esett a moszkvai, londoni és a hongkongi tőzsdén jegyzett orosz vállalatok részvényárfolyama. Elsősorban azokat a részvényeket büntették a befektetők, amelyek konkrét oligarchákhoz köthetők, jelentősen veszítettek az értékükből Gyeripaszka és Kerimov tőzsdei érdekeltségei, nagyot esett az acél- és alumíniumipari vállalatok és a pénzügyi cégek részvényárfolyama.
Az elmúlt két kereskedési nap, múlt hét péntek és most hétfő nagy esése után relatíve nyugodt a kereskedés az orosz tőzsdén, a fontosabb orosz részvényindexek mérsékelten emelkednek, az egyedi részvényekben is csak néhány százalékos elmozdulásokat látunk, de felpattanásról egyelőre szó sincs, leestek és gyakorlatilag ott maradtak a részvényárfolyamok.
Szélesebb piaci hullámokat egyelőre nem vetett az orosz részvénypiaci mélyrepülés, relatíve elszigetelt eseményről van szó.
Mitől tartanak a befektetők?
- egyrészt attól, hogy a leginkább sújtott oligarcha, Oleg Gyeripaszka érdekeltségébe tartozó vállalatok fizetésképtelenné válhatnak, ebben az esetben akár az orosz állami bankokat is bevonhatják a cégek finanszírozásába
- másrészt elképzelhető, hogy az Egyesült Államok bővíti a listát, így más oligarchák is felkerülhetnek rá, többen Roman Abramovicsot emlegetik, az ő érdekeltségébe tartozó Evraz árfolyama is nagyot esett az elmúlt napokban
- a listát vállalatokkal is lehet bővíteni, más orosz cégek is felkerülhetnek rá
- és azt is elkezdték beárazni, hogy az éppen magához térő orosz gazdaság egészét visszafoghatják a szankciók, ezt jelzi, hogy az orosz kockázati felár emelkedett, rubel pedig nagyot gyengült az elmúlt két napban
A magyar szál
A befektetők nem csak az orosz cégek részvényeitől igyekeznek megszabadulni, de tegnap már azoknak a vállalatoknak a papírjait is adták, amelyeknek van orosz kitettsége, így nagyot esett például a Raiffeisen, amely adózott eredményének már tavaly is közel 40 százalékát az orosz leánybank adta, és amely a következő években a növekedésének a középpontjába az orosz piacot állította, de az általában jónak mondható nemzetközi befektetői hangulat mellett tegnap az OTP árfolyama is 2 százalékot esett,
- részben azért, mert az OTP-nek van orosz kitettsége, az orosz leánybank adta tavaly a bevételek hatodát, a profit 7 százalékát (a Touch Bank nélkül közel 10 százalékát), a csoport bruttó hitelállományának 7, betétállományának közel 4 százaléka van az orosz banknál. Az orosz OTP egyébként lakossági fókuszú bank, elsősorban egy általános orosz gazdasági lassulás hathat rá negatívan, a vállalati üzletág jóval kisebb (a hitelek 11, a betétek 20 százaléka vállalati), vagyis nem elsősorban az orosz vállalatokat érintő szankciók miatt romolhat a bank működési környezete Oroszországban.
A másik hatás az lehet, hogy az OTP egyik nagytulajdonosa az a Megdet Rahimkulov, aki a fiaival az OTP 8,5 százalékos tulajdonosa, és bár ő nem szerepel a múlt pénteken megjelent amerikai listán, egy bővebb amerikai listára idén januárban már felkerült a neve, ezen a listán a Putyinhoz közeli orosz üzletembereket sorolták fel. Legutóbb ez a téma akkor került elő, amikor megtudtuk, az OTP nem veheti meg a kiszemelt román bankot, a Banka Romaneascát, mivel a román jegybank nem engedélyezi a tranzakciót. Egy román lap akkor azt pedzegette, hogy Rahimkulov tulajdonrésze is szerepet játszhatott a román jegybank döntésében, ha nem is fontos hatás, de erre a szálra is figyelhetnek az OTP-befektetők.
Kép: LetterOne
Forrás: portfolio.hu
