A nevelőszülők száma folyamatosan növekedik, bár még mindig kevesen vannak.
A nevelőszülői hivatást választók számára megkerülhetetlen kérdés, hogy a családi pótlék összegén túl milyen ellátásokat, támogatásokat vehetnek igénybe, és hogy pontosan mely jogszabályok határozzák meg az elérhető támogatásokat.
Kit is tekinthetünk napjainkban nevelőszülőnek?
Nevelőszülő az, aki speciális foglalkoztatási jogviszonya keretében saját háztartásában gondozza a gyámhivatal jogerős határozatával nála elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket és az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet. Tevékenységéért díjazás illeti meg, amely nem lehet kevesebb a minimálbér 150%-ánál, a gyermek ellátására pedig nevelési díjat és nevelőszülői ellátmányt kap. A hivatásos nevelőszülő – saját gyermekeit is beszámítva – legalább 3, legfeljebb 8 gyermeket nevelhet. A speciális hivatásos nevelőszülő – saját gyermekeit is beszámítva – legfeljebb 5 gyermeket nevelhet.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 56. § (1) bekezdés alapján a nevelőszülőt az ideiglenes hatállyal elhelyezett, a nevelésbe vett gyermek, valamint a volt gondozott fiatal felnőtt ellátására nevelési díj illeti meg, melynek legalacsonyabb összege – gyermekenként, fiatal felnőttenként – az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 120%-a (2022-ben 34 200 Ft). A nevelési díj a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésére, ruházkodására, tankönyvére, tanszerére, a tanulmányai végzéséhez és munkavégzéséhez szükséges egyéb eszközökre, a gyermek, fiatal felnőtt költőpénzére, egészségügyi ellátására fordítható a nevelőszülőt megillető családi pótlékkal együtt.
A nevelőszülő a nevelési díj mellett külön ellátmányban is részesül a gyermek, fiatal felnőtt élelmezésének és a lakásfenntartás költségeinek kiegészítésére. Az ellátmány éves összege nem lehet kevesebb – gyermekenként, fiatal felnőttekként – az éves nevelési díj 25%-ánál (2022-ben 102 600 Ft).
A Családi pótlék összege nevelőszülők esetében gyermekenként 14 800 Ft.
Foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülők
A foglalkoztatási jogviszonyban álló nevelőszülőt megillető pénzbeli ellátások részletszabályait a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nszr.) tartalmazza az alábbiak szerint.
Az Nszr. 11-12. §-a értelmében a működtető és a nevelőszülő között a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony általános kérdéseit rendező, a Gyvt. 66/B. § (1) bekezdése szerinti keret-megállapodás és kiegészítő megállapodás tartalmazza a gyermek, fiatal felnőtt ellátására a nevelőszülőt megillető nevelési díjról, külön ellátmányról és családi pótlékról szóló tájékoztatást, valamint a nevelőszülőt a nevelőszülői díjazás keretében az adott gyermekre, fiatal felnőttre tekintettel megillető kiegészítő díj és többletdíj havi és napi összegét.
A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV.30.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 76. § (1) bekezdése értelmében az ellátást nyújtónak a teljes körű ellátás keretében gondozott gyermek számára naponta legalább ötszöri étkezést kell biztosítani.
Az NM rendelet fent nevezett bekezdése határozza meg a napi ötszöri étkezésre fordítható költség összegét, mely a jelenlegi szabályozások szerint nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 2,4%-ánál, azaz 684 Ft-nál.
Az NM rendelet az étkezésre fordítandó napi összeg minimumát határozza meg, amely nem a gyermek napi étkezésének költségét takarja, hanem azt a minimum feltételt, amelyet a nevelőszülőnek a gyermek ellátásáért járó nevelési díjból és külön ellátmányból biztosítani szükséges. A Gyvt. 9. § (11) bekezdése értelmében a gyermek számára a napi étkezést az életkorához, egészségi állapotához, fejlettségéhez, valamint egyéb szükségleteihez igazodóan kell biztosítani.
A Gyvt. 21/B §-a alapján a nevelésbe vett gyermek, valamint az utógondozói ellátásban részesülő, nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő tanuló ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult.
Gyermekgondozási díj
Gyermekgondozási díjra jogosult a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelésbe vett gyermekre tekintettel, ha a nevelőszülő a nevelt gyermek gondozási helyének nála történő kijelölését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli.
A gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár a gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet – keresőtevékenységet folytat.
Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, választása szerint csak egy nevelt gyermekre tekintettel jogosult gyermekgondozási díjra.
A gyermekgondozási díj legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér (2022-ben 200 000 Ft) 55%-a (110 000 Ft).
Ha a nevelőszülő a nevelőszülői jogviszony mellett más biztosítási jogviszonyban is áll, a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.
Ha a biztosított ugyanazon nevelt gyermekre tekintettel az általános szabályok (szülői jogon) szerint, és nevelőszülői jogviszony alapján is jogosult gyermekgondozási díjra, az így megállapított gyermekgondozási díjak együttes összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének 70%-át.
A nevelőszülő a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelmét az egészségbiztosítási igazgatási szerv által rendszeresített és az egészségbiztosítási szerv honlapján (kormányhivatal) közzétett „Igénybejelentés nevelőszülői gyermekgondozási díjra” elnevezésű nyomtatványon nyújthatja be foglalkoztatójához.
