Görögország, Németország, Szlovákia vagy éppen a skandináv országok – csak pár állam, ahol az utóbbi időkben annyira megerősödtek a neonáci csoportok, hogy már a hétköznapi politikába is beszivárognak.
Ezeket a csoportokat sok szál köti össze: mind EU-ellenesek, a migráns- és a gazdasági válság, valamint a terrorizmus és Brüsszel kétes működése adott lendületet nekik, és mind azt szeretné, ha ideológiája nemzeti eszmévé válna.
Az Arany Hajnal már Görögország negyedik legnagyobb pártja, egyik képviselője, Ilias Panagiotaros szerint Hitler olyan nagy személyiség volt, mint Sztálin, a homoszexualitást pedig betegségnek tartja. A párt más tagjai pedig azokra a görög szigetekre utazgatnak, ahol migránstáborok működnek, és migránsellenes tüntetéseket tartanak.
Svédországban, Dániában, Norvégiában és Finnországban a Nemzeti Ellenállási Mozgalmak is Hitlert dicsérik kiadványaikban, miközben a migráció megállításáért kampányolnak. Szlovákiában szintén a náci vezért dicséri a Mi Szlovákiánk parlamenti párt, amely a NATO-t „terrorista szervezetnek” nevezi.
A Német Nemzeti Demokrata Pártot (NDP) már többször is megpróbálta betiltatni a Legfelső Bíróság, nemzetiszocialista ideológiája miatt – a neonáci párt rendszeresen kritizálja Angela Merkelt és migrációs politikáját.
Alina Poljakova politikai szakértő szerint a neonáci csoportok sokkal nagyobb problémát jelentenek, mint azt a döntéshozók hiszik. Ezek a tömörülések rájöttek, hogy úgy kerülhetnek be a mindennapi politikai körforgásba, ha a populista vezetők mögött sorakoznak fel. A gazdaság gyengébb teljesítőképessége, a migránsválság és az állandó terrorfenyegetettség pedig egyre több embert hajtanak feléjük.
Forrás: Ripost