A magyar családi adókedvezmény nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően segíti a családokat
– hangsúlyozta a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) hétfői közleményében.
A washingtoni Tax Foundation májusi elemzését ismertetve azt írták: az európai államok által nyújtott családi adókedvezmények mértéke jelentősen eltér. Közöttük Magyarország az élmezőnyben szerepel, a magyar családi adórendszer jelentősen hozzájárul a családok bevételeinek növeléséhez.
A családoknak nyújtott célzott adókedvezmények felmérése során összehasonlították egy egykeresős, kétgyermekes család és egy gyermektelen, egyedülálló munkavállaló adóterheit, akiknek adózás előtti, bruttó jövedelmük megegyezik. A vizsgált országokban az egykeresős és kétgyermekes családokat átlagosan 29,6 százalékos adómérték terhelte 2019-ben, eközben egy gyermektelen munkavállaló átlagos adóterhe 40,1 százalék volt, amely 10,5 százalékponttal magasabb, mint egy kétgyermekes családé.
Közölték: a magyar kormány a családi adórendszer 2011-es bevezetése, majd 2014-es járulékkedvezményekre való kiterjesztése óta megduplázta és gyermekenként havi 20 ezer forintra emelte a kétgyermekes családok által igénybe vehető személyi jövedelemadó-kedvezmény mértékét, amelynek eredményeképpen Magyarország a lista hetedik helyén végzett, Németországhoz és Szlovéniához közel hasonló 15 százalékos adómérték különbségekkel.
Ez azt jelenti, hogy egy kétgyermekes magyar család havi nettó jövedelme így 15 százalékkal magasabb a családi adózásnak köszönhetően, mint egy gyermektelen munkavállalóé – mutattak rá.
Hozzátették: a felmérés ugyanakkor nem tartalmazta a nagycsaládosok által igénybe vehető adókedvezményeket, amely a harmadik, vagy további gyermekek esetében gyermekenként havi 33 ezer forint, míg a négygyermekes édesanyáknak egyetlen más ország sem biztosít személyi jövedelemadó-mentességet Magyarországon kívül.
A felmérés szerint az adóterhek közötti különbség Luxemburgban a legnagyobb (-21,1 százalék), itt van a legkiterjedtebb adókedvezmény a vizsgált országokban. A második helyen Lengyelország (-17,9 százalék), a harmadikon Csehország (-17,3 százalék) végzett.
Az adóterhek közötti eltérés Törökországban volt a legkisebb, itt mindössze -1,7 százalékpont a különbség, a lista alján található Görögország (-3,0 százalék), és Norvégia (-3,6 százalék).
