Donald Trump amerikai elnök január 29-én nemzetbiztonsági vészhelyzetet rendelt el Kuba tevékenysége miatt, ami újabb feszültséget hozott a nemzetközi politikába, és közvetve alááshatja az orosz–ukrán békefolyamatot, sőt a nemrég bejelentett, egyhetes fegyvernyugvást is.
A döntésre Moszkva élesen reagált: Marja Zaharova orosz külügyi szóvivő szerint az Egyesült Államok olyan lépést tett, amely megnehezíti a párbeszéd folytatását Washington és Moszkva között.
Zaharova hangsúlyozta, hogy a kifogásolt ügy nem közvetlenül az ukrajnai háborúhoz kapcsolódik, és még csak nem is az orosz–amerikai viszony közvetlen kérdése, mégis komoly politikai következményekkel járhat. Az orosz külügyminisztérium problémásnak tartja, hogy az amerikai elnök rendeletében ellenséges és rosszindulatú országként említi többek között Oroszországot is, ami a szóvivő megfogalmazása szerint „sokkoló” fejlemény.
A Kreml álláspontja szerint ez a minősítés nem segíti az orosz–amerikai dialógus stabilizálását, és gyengíti Washington közvetítői szerepét azokban a nemzetközi válságokban, amelyek rendezésében az Egyesült Államok eddig aktívan részt vett. Zaharova úgy fogalmazott: az ilyen lépések inkább feszültséget generálnak, mintsem előmozdítanák a diplomáciai megoldásokat.
A rendelet hátterében Trump szerint az is szerepet játszik, hogy Kubában működik a világ egyik legnagyobb tengerentúli orosz hírszerzési központja, amely állítása szerint érzékeny adatokat próbál megszerezni az Egyesült Államoktól. Erre a kijelentésre az orosz külügyi szóvivő nem reagált.
A diplomáciai üzenetváltást követően a katonai helyzet is eszkalálódott. Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az orosz hadsereg átfogó offenzívát indított, és elfoglalta a donyecki Toreck térségében, valamint Zaporizzsja megyében található Petrivkát. Több orosz hírportál arról is beszámolt, hogy az orosz haderő egy BM-70-es katonai drónnal megsemmisített egy ukrán F-16-os vadászbombázót – ezt az állítást független források egyelőre nem erősítették meg.
Az ukrán vezérkar reggeli jelentése szerint a harcok epicentruma továbbra is Pokrovszk térsége, de intenzív összecsapások zajlanak Szumi környékén, Kupjanszknál, Limannál, valamint Kosztyantyinivka és Szlovjanszk–Kramatorszk térségében is. Az ukrán fél szerint további támadások várhatók a kritikus infrastruktúrák ellen, ami tovább növeli a civil lakosság kitettségét.
A fejlemények összességében azt mutatják, hogy miközben diplomáciai szinten békéről és közvetítésről esik szó, a nagyhatalmi döntések és a terepen zajló katonai műveletek egyre inkább ellentmondanak ezeknek a törekvéseknek. Trump Kuba elleni lépése így nemcsak egy regionális ügy, hanem olyan geopolitikai döntés, amely közvetve hatással van az orosz–ukrán konfliktus alakulására is.
Van véleményed? Írd meg kommentben! Szerinted van még reális esély a diplomáciai rendezésre, vagy a katonai események végleg felülírják a békés szándékokat?
