forrás: hirado.hu
A kecskeméti Mercedes-gyárat is tulajdonló német Daimler cég vezetője nemrég úgy nyilatkozott, megfontolják azt a lehetőséget, hogy a Németországba érkező, jól képzett és motivált menekültek közül toborozzanak szakembereket. A hirado.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint a német jólét alapja az olcsóbb bérmunkás-utánpótlás fenntartása, de kérdés, hogy képes lesz-e integrálni ennyi menekültet Németország.
Kiszelly Zoltán politológus arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenleg mintegy 600 ezer alacsonyabb státusú, valamint 27 ezer tanoncmunkahely nincs betöltve Németországban. „Óriási munkaerőigény van Németországban jobbára a magas szakképzettséget igénylő állásokra, valamint az ottani árszínvonalhoz képest rosszul fizetett idegenforgalmi és szociális szektorban” – mondja a szakértő.
Az utóbbi szektorokban általában körülbelül bruttó 2000 eurós fizetést kapnak a munkavállalók. Magyar fülnek óriási ez az összeg, de a kinti árakhoz képest elég szerény summa. Az oda érkező képzetlen migránsoknak mégis megfelelő lehet ez egy új élet elkezdéshez, mivel odahaza feladtak mindent.
Se papír, se nyelvtudás. Hogy lesz ebből munka?
Kiszelly Zoltán elmondta, hogy Németországban nem ismeretlen az a modell, amelyben külföldi vendégmunkások révén biztosítják a gazdaság megfelelő működését, és általa a német jólétet. Ilyen vendégmunkások voltak Németországban a volt jugoszláv tagköztársaságokból, a Törökországból érkezők.
lllusztráció. (Forrás: MTI)
A német modell szerint szociális munkások és nyelvtanárok segítik a menekültek beilleszkedését szakmai, illetve felsőfokú szakképzésekkel kiegészítve felnőttek esetében. A cél az, hogy minél hamarabb hiányszakmában tudjanak elhelyezkedni az oda érkezők.
800 ezer menekülttel kalkulálnak
A korábban érkezettek sikertelen integrációja hívja fel a figyelmet az a statisztika, amely szerint a hasonló helyzetben lévő Svédországban a migránsok között közel háromszoros (30-40%) a munkanélküliségi ráta az őslakosokhoz képest.
Angela Merkel német kancellár a fentiekre tekintettel is nyilatkozhatott úgy, „ha kell, akár 800 ezer menekültet is befogad Németország, de ilyen mértékben ez nem mehet tovább, a menekültek regisztrációját előíró Dublin III. rendelet továbbra is érvényben marad a schengeni övezetben”. A német „kormányfő” ezzel arra utalt, hogy rövid idő alatt mintegy 30 ezer bevándorló lépte át a német határt, ekkora tömeg hirtelen kezelésére nem voltak felkészülve.
A haszon a németeké, a költség az unióé?
Kiszelly Zoltán arra is kitért, hogy Németországban megjelentek olyan hangok, amelyek európai uniós pótköltségvetés elfogadását szorgalmazzák olyan céllal, hogy ezáltal is támogatást kapjanak a 800 ezer menekültnek szükséges lakásépítési programhoz. A német szólamok egyike az is, hogy azok az uniós országok, amelyek nem hajlandók befogadni a kvótarendszerben meghatározott menekülteket, fizessenek migránsokként 6 ezer eurót – mutatott rá a tagállamok közötti meccsekre a politológus.