Továbbra is pozitív és hasznos folyamatnak tekinti a bevándorlást a német kormány, a választók azonban nem.
Nemrég kiderült, hogy menedékkérőként érkező feltételezett háborús bűnösökről szóló értesüléseket hagyhattak figyelmen kívül a német hatóságok. Szakértők szerint Németországban főként a politikai akarat hiányzik a hasonló ügyek megfelelő kezelésére.
A német biztonsági hatóságok 2014 óta több ezer olyan értesülést továbbítottak a szövetségi bűnügyi hivatalnak, amely felveti háborús bűncselekmények gyanúját, de csak az esetek töredékében nyomoztak – közölte múlt hét csütörtökön este a német közszolgálati televízió híradója. A hír a szövetségi bűnügyi hivatal és a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal hiányos intézkedéseiről szólt – hangzott el a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.
A hír szerint Horst Seehofer belügyminiszter vizsgálatot rendelt el az ügyben, ami a bevándorlással kritikus német Szabad Demokrata Párt írásbeli kérdése nyomán pattant ki.
Csak elenyésző számú ügyben nyomoztak a hatóságok
A riport-összeállításból kiderült, hogy a gyanú már régóta élt, hogy a menedékkérők háborús bűncselekmények elkövetői is lehetnek. A berlini kormány szűkszavú közleménye az ügyről arról szólt, hogy a bevándorlási hivatal a szövetségi bűnügyi hivatalnak több ezer értesülést jelzett, amelyek felvetik háborús bűncselekmények elkövetésének gyanúját, azonban a továbbított információk alapján csak elenyésző számú ügyet vizsgáltak ki a hatóságok. 2015-ben 2100, egy évvel később 1710 és 2018-ban 550 bevándorlási kérelemnél merült fel a gyanú.
Az ügyet a nyilvánosság elé táró Szabad Demokrata Párt képviselője, Linda Teuteberg szerint az esetek csupán századrészében indult nyomozás. Persze igaz, hogy nem minden bűncselekményre utaló gyanúról bizonyosodik be, hogy valós, de a nyomozati arány nyilvánvalóan nem kielégítő – fogalmazott a politikus.
A belügyminiszter magyarázkodott
A híradó összeállítása azzal folytatódott, hogy nem minden háborús bűncselekményre utaló információ megalapozott, és takar egy háborús bűnöst. A legtöbb esetben a nemzetközi jog ellen elkövetett bűntettekről van szó, és a büntetőjogi felelősségre vonás is felmerülhet, és azt kivizsgálják. 2015-ben kilenc, 2018-ban pedig már 48 ilyen nyomozás történt, a belügyminiszter pedig visszautasítja, hogy mulasztás történt volna a hatóságok részéről.
A biztonsági hatóságok jelentéseit figyelik, és amikor alapja van, akkor azokat tovább vizsgálják – magyarázta Horst Seehofer belügyminiszter az eljárások kielégítő voltát. A szövetségi nyomozó hivatal tavaly külön központot hozott létre a háborús bűncselekmények kivizsgálására, ami jele annak, hogy növelni akarják a hatóságok a felderítési arányt – zárult a német közszolgálati híradó összeállítása a magyarázkodást idéző mondatokkal.
Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme?
Fontos tudni, hogy Németország minden ilyen ügyben külön odafigyel arra a nemzetközi jogi elvre is, hogy az ártatlanság vélelme mindenkit megillet – magyarázta ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány jogi szakértője a közrádióban. Lehetséges, hogy a bevándorló büntetőjogi felelősségét a kibocsátó országában megállapították, de Németország nem fér hozzá azokhoz az adatokhoz, vagy az adott személy elhallgatja azokat – tette hozzá az alkotmányjogász.
Kiemelte: előfordulhat az is, hogy Németországban nem számít bűncselekménynek egy adott cselekedet, ami a bevándorló hazájában igen. Ugyanakkor a kérdéses esetekben a hágai Nemzetközi Törvényszék is eljárhat, azonban erre – információi szerint – még nem volt példa.
Ifjabb Lomnici szerint a legóvatosabb becslések szerint is csaknem 6-8 ezer olyan ember tartózkodik Németországban, aki terroristaként vagy háborús bűnösként tartható számon. Ez elég borús képet fest Németország biztonsága és annak jövője szempontjából is – jegyezte meg.
Az akarat hiányzik leginkább
A műsorban felmerült a kérdés, hogy mi hiányzik ahhoz, hogy a beérkező embereket ellenőrizzék a hatóságok, illetve, hogy több vizsgálat induljon, ha felmerült a gyanú. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint nemcsak a politikai akarat hiányzik, de a hatóságok megfelelő képessége is, hogy ezeket az eseteket ténylegesen kivizsgálják, és ne csak a bejelentések szintjén maradjanak.
Rengeteg olyan esetről lehet hallani, hogy a harmadik országból érkező személyek, főként afrikai vagy arab térségből származó bevándorlók nem működnek együtt a hatóságokkal. Olyan indokokat felhozva, mint hogy nem állnak szóba női hivatalnokokkal – magyarázta Lomnici, majd hozzátette, ez is jelentősen megnehezíti a hatóságok munkáját.
Utóbbit nehezíti az is, hogy a feketepiacon a 2015-ös migrációs válság óta könnyen hozzá lehet férni hamis iratokhoz. Mint mondta, csoda, hogy csak ötezer emberről beszélnek, belegondolni is „félelmetes”, hogy mekkora lehet a látencia az adatok ismeretében.
