A kötelező kvóta elengedéséért cserébe Németország a V4-országoktól elvárná, hogy támogassák a német–francia kül- és biztonságpolitikai törekvéseket Tóth Norbert nemzetközi jogász szerint.
Tóth biztatónak értékelte a német külügyminiszter által mondottakat, azonban nincs még egyértelmű álláspont a migrációs kérdésben.
Heiko Maas német külügyminiszter egy vasárnapi német lapinterjúban azt mondta, nem lenne észszerű rákényszeríteni Lengyelországot vagy Magyarországot menekültek tízezreinek befogadására. Véleménye szerint a jövőben bizonyos ügyekben a többségi döntéshozatalt kell előnyben részesíteni, illetve a tavaszi európai parlamenti (EP-) választás után át kell alakítani a döntéshozatali rendszert.
Tárgyalási alap lehet Maas javaslata
A lapinterjúban említett javaslatokat végigolvasva kiderül, hogy hiányzik a migráció elutasításának vagy támogatásának egyértelmű kijelentése. Tóth Norbert nemzetközi jogász a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kijelentette: a küszöbön áll az Európai Unió reformja, a kérdés az, hogy miként kezdenek ennek neki. Szerződések módosításával vagy anélkül?
A szakértő szerint a német politika mellőzné a szerződések módosítását, inkább a jelenlegi alapító szerződésekbe beépített, úgynevezett áthidaló, átvezető záradékot iktatnának be. Hozzátette: egyéb megoldásokkal is kiegészítenék ezeket, illetve az integrációból „kifacsarnák” a maximumot.
Tóth Norbert szerint a lapinterjú lényegében arról szólt, hogy bizonyos dolgokat hajlandó lenne elengedni a német kormány, például a migráció kérdésében a kötelező kvótát. Az, hogy ezt Heiko Maas jelentette ki, nagy jelentőséggel bír, hiszen a Szociáldemokrata Párt (SPD) volt a kormányzati szereplők – CSU, CDU, SPD – közül az, amelyik leginkább támogatta a kötelező kvótát.
A jogász szerint a német külügyminiszter ezzel azt üzeni, hogy Németország hajlandó beáldozni a kötelező kvótát a migráció kérdésében, cserébe viszont azt kérik a tagállamoktól, hogy a közös kül- és biztonságpolitika kérdésében támogassák a német–francia törekvéseket. Ez a felhívás pedig a tagállamok közül egyértelműen a visegrádi országoknak szól – mondta a szakértő.
A nemzetközi jogász szerint fontos kiemelni a tényt, hogy a migrációban nemcsak a kötelező kvóta az, ami a V4-országokat – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – zavarta/zavarja, hanem egyéb elemek is. Tárgyalási alapnak azonban jó lehet a német külügyminiszter „ajánlata” – fejtette ki a szakértő.
Bizonytalanság
Egyelőre nincs egyértelmű elhatárolódás az igen vagy nem mellett, vagyis hogy támogatják-e a migrációt vagy sem. Így ezek a javaslatok – a szakértő szerint – a levegőben lógnak határozott vélekedés nélkül. Elengedhetetlen az alapvető kérdések tisztázása, főként hogy miként gondolkodnak az európai tagállamok és az európai politikai elit a migrációról.
Tóth Norbert szerint az jelentené az áttörést, ha az európai politikai elit – az uniós intézményekben ülő politikusok és a tagállamok élén lévő politikusok – ki tudná jelenteni azt, hogy a migrációt nem tartja pozitív és támogatandó dolognak. Minden további kérdésnek ebből kellene kialakulnia.
Radikális fordulat következhet be
A kötelező kvóta kapcsán egy merev álláspontot adhat fel a német kormány. Ez biztató lehet, és amennyiben Németország és az egész EU eljut a megfelelő pontig a kérdés tisztázásában, jelentős és radikális fordulat következhet be a migrációval kapcsolatban – jelentette ki Tóth Norbert.
Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter egy sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott: továbbra sincs tartós európai megoldás a migrációs válságra, az EU tagországainak vezetői még mindig csak a „szándéknyilatkozatnál” tartanak.
A német belügyminiszter hangsúlyozta, hogy végre kell hajtani az EU-s állam- és kormányfők júniusi találkozóján hozott döntéseket, amelyek szerint befogadó központokat építenek ki Észak-Afrikában a Földközi-tengerről partra szállított embereknek, és önkéntes alapon, az EU területén is létrehoznak állomásokat a szárazföldön és tengeren érkezett menedékérők elhelyezésére és menedékjogi kérelmük elbírálására.
Tóth Norbert szerint az unión kívüli hotspotok kapcsán van egy alapprobléma. Ezt már a tagállami politikusok jelentős része támogatja. Ez alapvetően egy magyar javaslat volt, felkapott lett a téma és egyre többen kezdték támogatni. A gond az, hogy az Európai Bizottságban és Parlamentben vannak jelen az ezt ellenzők. Így tehát ezekben az intézményekben kellene változást előidézni, amivel jelentős előrelépéseket lehetne elérni – fejtette ki a szakértő.
