A hajnali nem hivatalos végeredmény alaposan felülírta a vasárnap esti részeredményeket. Eszerint az előre hozott német parlamenti választások győztese az eddig ellenzéki konzervatív CDU/CSU pártszövetség, a nagy győztes azonban a radikális jobboldali AfD párt. A választások nagy vesztese a korábbi kormánypárt, a liberális FDP, amely a Bundestagtól most búcsúzni kényszerül.
A német portálok által kora hajnalban közzétett nem hivatalos végeredmény szerint a CDU/CSU a szavazatok 28,52 százalékával végzett az első helyen. A keresztény pártok közös kancellárjelöltje a 69 éves Friedrich Merz, aki minden bizonnyal Németország következő kancellárja lesz. A pártszövetség 4,3 százalékkal növelte szavazatainak számát a 2021 őszi eredményhez képest.
Nagyarányú, rekorderedményt könyvelhet el ugyanakkor a többiek által kiközösített AfD, amely a voksok 20,80 százalékát szerezte meg. A párt nemcsak az egykori NDK területén szerepelt kiválóan, de több nyugat-német tartományban is.
Erre utal, hogy az illegális bevándorlás elleni harcot zászlajára tűző párt szavazatainak számát a három évvel ezelőttihez képest 10,4 százalékkal növelte, vagyis megduplázta.
A nagy vesztes a szavazatok 16,41 százalékával a szociáldemokrata SPD, amely Olaf Scholz eddigi kancellárral az élén történelmi kudarcot könyvelhetett el . A 2021 szeptemberi parlamenti választások nagy győztese a mostani előre hozott szavazás legnagyobb vesztese lett, 9,3 százalékkal kevesebb szavazathoz jutott most, mint három évvel ezelőtt.
Noha szavazatainak száma csökkent, az az SPD eddigi koalíciós partnere, a Zöldek Pártja a voksok 11,61 százalékával végzett a negyedik helyen, ami a visszaesés ellenére nem hasonlítható össze a szociáldemokraták kudarcával.
A választások másik nagy vesztese az FDP, amely a korábbi pénzügyminiszter, Christian Lindner vezetésével ténylegesen leszerepelt. A liberális párt a voksok 4,33 százalékával elmaradt a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalékos küszöbtől, azaz 7,1 százalékkal kevesebb szavazatot szerzett, mint 2021 őszén.
A kudarc áldozata az eddigi pártvezető, illetve korábbi miniszter, Lindner, aki már éjfél előtt bejelentette lemondását, visszavonulását.
A nem hivatalos végeredmény szerint a vasárnapi választások nagy meglepetése az egykori NDK-s múlttal rendelkező Baloldal Pártja, a Die Linke, amely a „nagy öregek”, a többi között Gregor Gysi és Dietmar Bartsch tátogatásával, de „megfiatalodva” a 36 éves Heidi Reichin vezetésével a szavazatok 8,7 százalékát szerezte meg.
A vasárnapi választások vesztese az alig több mint egy évvel ezelőtt alakult, országos szavazáson első ízben indult Sahra Wagenknecht Szövetség (BSW), amely a nem hivatalos végeredmény szerint kevéssel ugyan, de elmaradt az 5 százaléktól.
A hajnali nem hivatalos végeredmény felülírta az előző esti koalíciós találgatásokat, amelyek akkor még hárompárti koalíciót jövendöltek.
Hétfő reggelre azonban elemzők már véleményt váltottak, utalva arra, hogy
Németországnak Friedrich Merz, illetve a CDU/CSU vezetésével kétpárti kormánya lesz. A szociáldemokraták csúfos szereplése ellenére a parlamenti többséghez elegendő lesz a konzervatívok és a szociáldemokraták nagykoalíciója.
A kancellárjelölt Friedrich Merz rövid nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy mielőbbi kormányalakításra törekszik, mindennek ellenére megfigyelők szerint ehhez hetekre lesz szükség.
Ami pedig a hétfői menetrendet illeti, a ZDF szerint a délelőtt folyamán ülést tart az összes érintett párt elnöksége. Christian Lindner búcsúja immár kész tény, ugyanakkor várható, hogy a szociáldemokrata SPD vezetésében is jelentős változások lesznek.
Az eddigi kancellár, Olaf Scholz minden valószínűség szerint potsdami képviselőként megőrzi ugyan parlamenti mandátumát, de szerepet aligha vállal.
Németországban tavaly novemberben bukott meg az addigi hárompárti, az SPD-ből, a Zöldek Pártjából és az FDP-ből álló kormány. Az előre hozott választásokat ugyanakkor a kormány által korábban tető alá hozott új választójogi törvény alapján tartották. Ennek fő eleme volt, hogy a Bundestag az addigi 736 főről 630-ra „zsugorodott”.
Ez egyben azt jelenti, hogy a kormányalakítóshoz szükséges többség 316 mandátum esetén már biztosított.
