forrás: MTI
Az európai menekültválsággal kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap keddi számában, és hírportálján a Die Zeit című liberális hetilap.
A FAZ Minden egészen más, mint Magyarországon? címmel közölte Stephan Löwenstein írását. A szerző a Görögországban rekedt menekültekkel kapcsolatban kiemelte: Angela Merkel német kancellár azt állítja, hogy egészen más a helyzet, mint fél évvel ezelőtt Magyarországon, hiszen Görögország kész szállást biztosítani. Meg kell azonban jegyezni – fűzte hozzá a FAZ szerzője -,
hogy Magyarország is biztosított szállásokat 2015-ben, voltak regisztrációs központok az ország több pontján, de a „migránsok nem akartak ezekbe a táborokba menni”, hanem Nyugatra, Németországba akartak eljutni, mert azt gondolták, hogy „szívesen látják őket Németországban”.
Német zászlót lengető migránsok a Görögországot és Macedóniát elválasztó határkerítés görög oldalán, Idomeninél 2016. március 8-án. (MTI/EPA/Valdrin Xhemaj)
Kifejtette: Budapest akkor – éppen úgy, mint most Bécs – követelte, hogy Berlin mondja meg „világosan a migránsoknak, mehetnek-e Németországba”, és ha igen, akkor Budapest „szívesen továbbengedi őket”, ha pedig nem, akkor hagyjon fel a bírálatokkal.
Hozzátette: a magyar kormány ugyan „gerjesztette és gyakorolta a nem szívesen látás kultúráját”, a „kommunikáció hiánya és az alattomos megtévesztő manőverek” pedig nem erősítették a hatóságokba vetett bizalmat, de ha most Berlinből azt „sugalmazzák”, hogy halálos áldozatokat követelt volna, ha nem engedik az „átvonulást”, akkor le kell szögezni, hogy eddig Bulgáriában lőtt le egy menekültet a határrendőrség, és nem Magyarországon, a bolgár esetről azonban Németországban csak rövid beszámolók jelentek meg. Nem kell nagy fantázia annak elképzeléséhez, milyen szalagcímekkel számolt volna be a német sajtó, ha ez Magyarországon történik – jegyezte meg.
A Die Zeit Menekültek Magyarországon: És mégiscsak jönnek címmel közölt riportot, amelyben a szerző, Philip Faigle kiemelte, hogy Magyarország „számos EU-országnak bizonyíték, hogy sikerülhet a menekültek feltartóztatása kerítéssel és a bezárkózás, de ez valójában tévedés”.
Egyebek között kifejtette: a Magyarország és a Szerbia közötti kerítés „a valóságban egyre ritkábban tartóztat fel” menekülteket, és ugyan „paradoxonnal tűnik”, de mégis az a „nemzeti bezárkózás logikája”, hogy a „magyar kerítés addig működött jól, amíg senki más nem épített kerítéseket”. Most viszont, ahogy a balkáni migrációs útvonalon sok ország lezárja határát és a „magyar modellt követi”, ismét több menekült próbál meg átkelni Magyarországon.
