forrás: M1/MTI
Az Európai Parlament elnöki posztjáról tartott szavazások történetében először fordul elő, hogy a választás előtt nem lehet tudni, ki kapja a legtöbb voksot. A szocialisták úgy érezték, nekik is jelölniük kell, nem fogadták el azt a megállapodást, amelynek értelmében most a Néppárt jelölhetett volna. A választás nem csak az EP-elnök személyéről szól, a tét ennél többnek látszik..
Új elnököt választanak kedden az Európai Parlament (EP) élére a testület strasbourgi plenáris ülésén, az eddigi elnök, Martin Schulz ugyanis leköszön, és inkább hazájában, Németországban dolgozik tovább.
Bukott a menetrend
A nyolc frakció összesen hét elnökjelöltet indított. Schulz szociáldemokrata politikus, és egy korábbi megállapodás értelmében úgy volt, hogy a másik nagy pártcsalád, a Néppárt jelöltje követheti az EP élén. Ez a menetrend azonban bukott, nyílt választás lesz, ami új helyzet az EP-ben.
Baracka Eszter, az M1 brüsszeli tudósítója szerint az EP-elnökválasztás történetében először fordul elő, hogy a választás előtt nem lehet tudni, ki kapja a legtöbb szavazatot. A szocialisták ugyanis úgy érezték, nekik is jelölniük kell, nem fogadták el azt a megállapodást, amelynek értelmében most a Néppárt jelölhetett volna. Ezután a liberálisok és a többi frakció is ugyanígy tett.
Túl sok jobboldalitól tartanak
Az indokuk az volt, hogy ha az Európai Néppárt adja majd az EP elnökét, akkor aránytalan jobboldali hatalomkoncentráció alakul ki az Európai Unió intézményeiben, hiszen valamennyi élén jobbközép politikus állna.
Egyelőre úgy tűnik, papírforma alapján, hogy a néppárti Antonio Tajani nyerheti a választást, de csak hajszálnyi különbséggel. A verseny annyira szoros, hogy egyik jelölt sem győzhet valamely másik támogatása nélkül, így biztosra vehető, hogy az első három fordulóban nem születik végeredmény. A negyedik fordulóba a két legerősebb jut, közülük kerül majd ki az elnök. Ha netán az utolsónak várt körben szavazategyenlőség alakul ki, akkor az az érdekes helyzet állhat elő, hogy az idősebb lehet közülük az EP elnöke – mondta a tudósító.
Másról is szól
A riporter szerint a mostani elnökválasztásnak sokkal nagyobb a tétje, mint gondolnánk, mert a jelene esetben mellőzött néppárti-szociáldemokrata megállapodás nem csak arról szól, ki adhatja az Európai parlament elnökét, hanem egyfajta nagykoalíciós együttműködést is jelent. Ezt a legnagyobb pártok azért kötötték 2014-ben, az akkori európai parlamenti választás után, mert minden korábbinál nagyobb létszámban jutottak be EU-ellenes erők a testületbe, akik így a teljes képviselői létszám harmadát adják. Akkor a nagy pártok attól féltek, hogy az euroszkeptikusok blokkolni fogják az EP-ben zajló folyamatokat.
Eddig, úgy tűnik, a nagykoalíció jól működött, ám most vége van, mert a szocialisták felrúgták. Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ha nem sikerül gyorsan hasonló megállapodást kötni, akkor megbénulhat a munka az EP-ben – mondta Baracka Eszter. A brüsszeli tudósító megjegyezte, hogy a 2009-ben életbe lépett lisszaboni szerződés az Európai Parlamentnek a korábbinál jóval több jogkört, több hatalmat adott. Manapság alig van olyan jogszabály az EU-ban, amelyhez nem kell az EP pecsétje. Ha tehát a parlament megbénul, akkor ez igaz lesz a teljes uniós jogalkotásra is – tette hozzá a riporter.
