Forrás: MTI
Vélhetően nem folyékony víztől, hanem elpárolgó szárazjégtől származnak a Marson megfigyelt feltűnő barázdák.
Cedric Pilorget és Francois Forget, a CNRS francia kutatóközpont munkatársai a Nature Geoscience című brit szaklapban mutatták be elméletüket.
A szárazjég megfagyott szén-dioxid, amely a Mars légkörének legfőbb összetevője. A vörös bolygó középső szélességi köreinek lejtőin az űrszondák számos olyan képződményt fedeztek fel, amelyek a földi hegyoldalak vízlevezető folyóira hasonlítanak.
Ilyen lefolyások kialakulásához több ezer köbméter vízre lenne szükség – hangsúlyozta Colin Dundas, az amerikai földrajztudományi hatóság, a U.S. Geological Survey munkatársa a tanulmányt kísérő elemzésében.
A Marson lévő barázdák legfeljebb egymillió évesek, ami geológiai szempontból nagyon fiatalnak számít. A bolygó klímája ekkor még túl hideg volt ahhoz, hogy ilyen nagy mennyiségű víz megjelenhessen a felszínén. A barázdák keletkezése ezért rejtély.
Pilorget és Foreget alternatív keletkezési elméletet mutatott be. Véleményük szerint a Mars hasonló évszakokat él meg, mint a Föld. Ha a vörös bolygón hidegebb van, a levegőben lévő szén-dioxid megfagy, és szárazjég formájában leülepszik a talajon. Ekkor vastag, átlátszó lemezek képződhetnek. Amint a hőmérséklet emelkedni kezd, a szárazjeget elpárologtatja a Nap. Ezt a folyamatot, amikor a jég a folyékony szakasz kihagyásával egyből gáz halmazállapotúvá alakul, a tudomány szublimálásnak hívja.
A szárazjéglemezek alatti porózus, fagyott szén-dioxiddal telített talajban jelentős nyomás alakul ki, amely időnként kitörést idéz elő a stabilitását vesztett felszín alól, a rajta lévő úgynevezett regolit – a felszín fizikai aprózódása, kémiai mállása és egyéb jelenségek hatására képződött törmelékes anyag – lezúdul a lejtőkön.
Ilyen módon a barázdák víz nélkül is kialakulhattak – írják a kutatók, akiknek elméletét szimulációs mérések is alátámasztják. Dundas rámutat arra, hogy a Mars olyan területein is láthatóak hasadékok, ahol valószerűtlen a szárazjégmodell, ez azonban nem zárja ki az elmélet helyességét. A kutatások szerint ugyanolyan felszíni képződmények különböző folyamatok hatására is kialakulhatnak.
