forrás: M1 – Ma reggel
Németországban határozottabb fellépést sürget több politikai párt, mert szerintük az oroszok megpróbálják befolyásolni a német közéleti-politikai viszonyokat. A brüsszeli támadások után például egy orosz újságíró olyan fényképet terjesztett az interneten, melyen Angela Merkel német kancellár egy öngyilkos merénylővel szerepelt egy berlini menekülttáborban. Milyen ereje lehet egy ilyen típusú információs háborúnak? – a többi közt erre keresték a választ az M1 Ma reggel című műsorában.
Horváth József biztonságpolitikai szakértő azt mondta: már a hidegháborúban is terjesztettek a médiában olyan dezinformációkat, melyektől a másik fél lejáratását remélték, vagy a közhangulatot akarták befolyásolni. Az elsődleges cél ilyenkor mindig a célszemély, vagy párt, politikai erő lejáratása.
A Merkel-fotó kapcsán a szakértő arra hívta fel a figyelmet: a Photoshop csodákra képes, ebből a szempontból „ne mindig higgyünk a szemünknek!” Egy jó titkosszolgálati akció lényege: van egy alapinformáció, valóságmag, ezen egy picit torzítanak úgy, hogy az hihető maradjon – hangsúlyozta.
Kiemelte azt is: több százezer ember került be Németországba úgy, hogy még az alapadatok sem kerültek be adatbázisokba. Ez már önmagában is kockázatot jelent.
Arra a kérdésre, mások is számíthatnak-e hasonló lejárató kampányra, azt válaszolta: az offshore-botrány körül is vannak jól kitapintható érdekkörök.
Szerinte az orosz titkosszolgálat nem véletlenül célozta meg Angela Merkelt, hiszen lassan ő az egyetlen olyan politikus Európában, aki a migránsok befogadása mellett érvel. A cél nyilvánvalóan a német kancellár pozíciójának gyengítése – szögezte le.
Megemlítette: az ukrán válság előtt annak voltunk szemtanúi, hogy egyre harmonikusabbá váltak a német-orosz-uniós gazdasági kapcsolatok. Az oroszok ennek „lehűlését”, illetve a gázárak mélyrepülését szenvedik.
Arra a kérdésre, szándékos dezinformáció lehet-e az a lengyel lapértesülés, miszerint a CIA tudatta, Magyarország is terrorcélpont lehet, a szakértő nemmel válaszolt. Szerinte arról lehet szó, hogy egy újság vagy újságíró azt gondolhatta, növeli a lap eladott példányszámát, és feltupírozott egy alapinformációt. Az amerikai és a magyar titkosszolgálatok közötti információcsere működik, egy ilyen információt nem valószínű, hogy „az újságból kellene megtudni” – fogalmazott.
