Nagy vihart kavart az elmúlt hetekben a Meseország mindenkié című kiadvány megjelenése, amely hagyományos magyar népmesék átírt változatait mutatja be az LMBTQ- és transznemű életformához kötődő szemszögből.
A magyarok 91 százaléka aggasztónak ítéli a jelenséget, 79 százalékuk a hagyományos családmodell értékeinek megőrzése mellett foglal állást, 82 százalékuk pedig elutasítja, hogy az óvodások és kisiskolások az LMBTQ-életformát propagáló meséken nevelkedjenek – derül ki a Századvég felméréséből.
A magyar társadalom értékstruktúrájában központi helyet foglal el a gyermekek védelme, illetve a harmonikus nevelkedésük fontossága, derül ki a Századvég friss közvélemény-kutatásából. Erre utal, hogy a megkérdezettek 91 százaléka aggasztónak ítéli, hogy a kisgyermekek a médiában és az online felületeken túl sok, az életkoruknak, érettségüknek nem megfelelő tartalommal találkozhatnak. Mindössze a hét százalékuk véli úgy, hogy ez nem jelent problémát.
Fontos a család és a gyermekek védelme
A kutatás szerint a válaszadók 95 százaléka úgy gondolja, hogy hazánkban elengedhetetlen a családi értékek védelme, és mindössze öt százalékuk helyezkedett eltérő álláspontra. Ezen felül
a megkérdezettek több mint háromnegyede (79 százaléka) foglalt állást a hagyományos családmodell és az ehhez fűződő értékek megőrzése mellett, míg a 17 százalékuk szerint megengedhetők az együttélés alternatív formái.
A felmérés kitért a gyermekek apához és anyához való jogának megítélésre is. A válaszadók 69 százaléka egyetért azzal, hogy a gyermekeknek joguk van apához és anyához, ugyanakkor a 25 százalékuk kirekesztőnek tartja ezt a kijelentést.
Elfogadó az LMBTQ-életformát követőkkel a magyar társadalom
Magyarország a rendszerváltozás óta valamennyi polgárának garantálja az alkotmányos alapjogok érvényesülését, amely lehetővé teszi a magyarok számára, hogy saját nézeteiknek és igényeiknek megfelelő életvitelt folytassanak – állapítja meg a felmérés. Ezzel összhangban
a megkérdezettek közel kétharmada (63 százaléka) szerint az LMBTQ- (meleg, leszbikus, transznemű) életformát követők megfelelő szabadsággal rendelkeznek, illetve saját elképzeléseik szerint élhetik életüket hazánkban.
Ugyanakkor a 25 százalékuk úgy gondolja, hogy a szexuális kisebbségek tagjainak szabadságát tovább kellene növelni. A Századvég kutatása alapján társadalmi konszenzus látszik kirajzolódni a szexuális orientáció és identitás megítélésében.
A válaszadók kétharmada (66 százalék) véli úgy ugyanis, hogy az LMBTQ-életvitel magánügy, ezzel szemben a 17 százalékuk szerint közügynek tekinthető, melynek szélesebb körű társadalmi elfogadására kell törekedni. Ezek alapján kijelenthető, hogy
a magyar társadalom többsége elfogadó, toleráns az LMBTQ-életformát követőkkel.
Elfogadhatatlan a kisgyermekek érzékenyítése
A kutatás rávilágít arra, hogy a Labrisz Leszbikus Egyesület gondozásában megjelent mesekönyvről a megkérdezettek közel kétharmada (64 százaléka) hallott, míg a 35 százalékuk nem értesült a kötet kiadásáról. Kiemeli továbbá, hogy
óvodás, illetve kisiskolás korban még a heteroszexuális irányultságú felvilágosítás sem kezdődik meg, és bizonyos médiatartalmak korhatáros besorolása is a kisgyermekek védelmét szolgálja.
Ennek fényében a válaszadók 82 százaléka elutasítja, hogy az óvodások és kisiskolások az LMBTQ- vagy transznemű életformát követő főszereplőket felvonultató mesékkel ismerkedjenek, és mindössze a 15 százalékuk ért egyet ezzel.
Kijelenthető tehát, hogy a magyarok döntő többsége szerint, a gyermekek háborítatlan személyiségfejlődésének elősegítése érdekében
az óvodákban és általános iskolákban nincs helye az LMBTQ- és transznemű életvitelt bemutató érzékenyítő kiadványoknak,
valamint olyan tevékenységeknek, amelyek a kisgyermekek szexuális orientációval és identitással kapcsolatos nézeteinek formálására irányulnak – állapítja meg a Századvég közvélemény-kutatása.
hirado, szazadveg
