Törökországban tömegoszlatás kísérte a május elsejét, Párizsban az elnökjelöltekkel szembeni tiltakozó megmozdulássá vált az ünnep, Havannában magányos tüntető zavarta meg a felvonulást.

Az isztambuli rendőrség könnygázt és gumilövedéket vetett be a május 1-jei tüntetéseken – mondták el szemtanúk hétfőn.

A hatóságok több mint 200 tiltakozót állítottak elő Törökország legnépesebb városában. “Összesen 207 embert vettek őrizetbe” – írta közleményében Isztambul kormányzója, hozzátéve, hogy mintegy 40 Molotov-koktélt, 17 kézigránátot, 176 petárdát és falragaszokat koboztak el a tiltakozóktól. A munka nemzetközi ünnepén a múltban is rendszeresek voltak a megmozdulások Törökországban, amelyek többször végződtek erőteljes rendőri fellépéssel.

Nem telt zavartalanul május elseje a világ több pontján sem
Május elseje a világ körül

Franciaországban is egymást érték a tiltakozó megmozdulások

Párizsban hat nappal a francia elnökválasztás második fordulója előtt a hagyományos május 1-jei felvonulások az elnökjelöltekkel szembeni tiltakozó megmozdulásokká váltak. Az egyik Nemzeti Front-ellenes felvonulást többször félbe kellett szakítani, mert a Bastille tér közelében mintegy 150 feketébe öltözött, kapucnit és maszkot viselő fiatal a tüntetők közé keveredett és a hátizsákjaikban hozott kövekkel és Molotov-koktélokkal kezdte dobálni a rendőröket, akik könnygázzal válaszoltak.

A két reformszakszervezet, a CFDT és az UNSA a közös megmozdulásán a centrista Emmanuel Macron támogatását kérte a tagjaitól, és “a Nemzeti Front reakciós és identitási víziója” ellen tüntetett. A baloldalhoz közelebb álló három szakszervezet, a CGT, a Solidaire és az FSU ugyan Marine Le Pen feltartóztatására kérte a tagjait, de nem szólított fel nyíltan a Macronra szavazásra, akinek programját túlságosan liberálisnak tartják, ezért inkább a tartózkodást tartják elképzelhetőnek.

A jobboldali szuverenista Marine Le Pen szerint “a szakszervezetek nem a dolgozók érdekeit, hanem saját érdekeiket védik”. A jelölt úgy látja, hogy Emmanuel Macron megválasztása esetén kiszolgáltatottabbá tenné a dolgozókat a munkajogi szabályozások feloldásával.

Nem telt zavartalanul május elseje a világ több pontján sem
Párizs, 2017. május 1. A szélsőjobboldali Nemzeti Front ellen tüntetők és rendőrök összecsapása a munka ünnepe alkalmából rendezett felvonuláson Párizsban 2017. május 1-jén. (MTI/EPA/Christophe Petit Tesson)

Oroszországban kétmillióan demonstráltak, Kubában egy magányos tüntető jelent meg

Moszkva központjában a szervezők szerint 130 ezren vonultak fel a szakszervezetek menetén. A munka napján – amely Oroszországban is munkaszüneti ünnep – a munkavállalói érdekvédelmi szervezetek égisze alatt Vlagyivosztoktól Kalinyingrádig kétmillióan demonstráltak. Az orosz fővárosban a parlamenti pártok majálisokat és nagygyűléseket rendeztek.

Novoszibirszkben a hivatalos felvonulásokon kívül tartottak egy a társadalmi és politikai élet visszásságait kifigurázó, az abszurd karnevál jegyeit viselő mintegy 3 ezres ifjúsági megmozdulást Monstráció címmel.

Havannában egy magányos tüntető zavarta meg a szokásos kormánypárti május 1-jei felvonulás kezdetét: az illető egy amerikai lobogót lengetve kirohant a tömegből, és a menet élén futott, amíg a rendőrség le nem gyűrte. A jelenetet Raúl Castro kubai tábornok-elnök is látta más katonai vezetők és külföldi méltóságok társaságában. Az államfőnek ez az utolsó május elsejei ünnepe a hivatalában, mert nyilvánosan megígérte, hogy jövő februárban lemond a tisztségéről.

Nem telt zavartalanul május elseje a világ több pontján sem
Moszkva, 2017. május 1. „A tisztességes munkához, fizetéshez, élethez!” jelentésű feliratot hordozó óriástranszparens a moszkvai Vörös téren, a mintegy százezer résztvevővel megkezdődött, az orosz független szakszervezeteknek a munka ünnepe alkalmából rendezett felvonulása 2017. május 1-jén. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)

Varsóban és Athénban is nemtetszésüket fejezték ki többen

A varsói felvonuláson a dolgozók összefogására szólítottak fel a szakszervezetek az országot irányító konzervatív kormány ellen. A menetet a lengyel általános szakszervezeti szövetség és a 2015-ben az összes parlamenti helyét elvesztő Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) szervezte. Az SLD részéről Sebastian Wierzbicki azt hangsúlyozta, hogy a baloldalnak nem csak a munkások jogait kell megvédenie, hanem oda kell figyelnie a polgári jogokra és az emberi méltóság tiszteletben tartására is.

Athénban több ezren gyűltek össze a parlamentnél, hogy tiltakozzanak a példátlan megszorító intézkedések ellen, amelyekkel a csődtől akarják megmenteni az országot. A főváros központjában két menetet indítottak, miközben egy szállodában a kormány megbízottjai újabb tárgyalásokat kezdenek a hitelezők képviselőivel a pénzügyi szigor fenntartásáról. A megállapodás a mentőprogram folytatásáról már közel áll, vasárnapra várják a megkötését. Várhatóan benne lesz a nyugdíjak további csökkentése és új adóemelés.

MTI